Várkapu ★Az ólublói várat a 13. és 14. század fordulóján építették, hogy őrizze Magyarország és Lengyelország határát. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond király 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Jagelló Ulászló lengyel királynak, és a vár egészen 1772-ig a lengyel sztaroszták székhelye volt. Belülre egy barokk kapubástyán át jutsz, amelynek vasalt kapuja és felvonóhídja van; 1627 előtt épült, Stanisław Lubomirski sztaroszta idején.
Bástyák és falak ★Amikor a 16. században fejlődni kezdett a tüzérség, a sztaroszták ágyúknak való bástyákkal erősítették meg a várat. A kerek bástya, vagyis a rondella 1528-ban épült, a nyugati bástya pedig a 16. század közepén, Piotr Kmita sztaroszta idején. A nyugati bástyának 16 lőrése volt, és ez az egyetlen megmaradt ilyen típusú bástya Szlovákiában.
Gótikus torony ★A vár legrégebbi része a 13. és 14. század fordulójáról származó gótikus torony. Hat szintje van, a másodikon börtön működött. 1768-ban itt raboskodott Benyovszky Móric, a későbbi utazó és kalandor, aki egészen Kamcsatkáig és Madagaszkárig jutott. A torony földszintjén fegyver- és páncélkiállítás látható.
Barokk palota és kápolna ★A barokk palotát és a Szent Mihály arkangyal kápolnát 1642-1647 között építették Stanisław Lubomirski kezdeményezésére. A Lubomirskiak 1591-től 1745-ig birtokolták a várat. A kápolna alatti teremben a lengyel koronázási jelvények másolatait mutatják be. Az eredetiket 1655-1661 között, a svéd özönvíz idején Jerzy Sebastian Lubomirski rejtegette itt. A vár utolsó magántulajdonosai a Zamoyskiak voltak, egészen 1945-ig.
Skanzen a vár alatt ★A vár lábánál fekszik a skanzen, szepességi és sárosi faházakkal, kovácsműhellyel, malommal és műhelyekkel. Az épületek megmutatják, hogyan éltek falun a 20. század elején.
Matysovái fatemplom ★A skanzen legértékesebb műemléke a Szent Mihály arkangyal görögkatolikus fatemplom 1833-ból. Matysová faluban állt, és 1979-ben költöztették a skanzenbe. A nagy ünnepeken ma is tartanak benne keleti rítusú istentiszteletet.