Fotó Kateryna Baiduzha, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons
VárÓlubló, Eperjesi kerület, Szlovákia

Ólublói vár: látnivalók, térkép és útvonal

Ólublói vár és skanzen. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.

6pont megnézésre vár
6az ajánlott útvonalon
kb. 3 óralátogatás

Indulás előtt

kb. 3 óranyugodt tempóban, szünetekkel
0a mosdók nincsenek a térképen, kérdezz a pénztárnál
nincshozz elemózsiát
A skanzen a domb lábánál fekszik, néhány perc sétára a vártól. A várhoz emelkedő út vezet. A várra és a skanzenre szánj körülbelül három órát.
  • Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
  • A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
  • Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.

Ólublói vár a Turi alkalmazásban

Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.

Letöltés Androidra

A helyszín térképe

Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.

Térkép: Ólublói vár
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak

Térkép: OpenStreetMap (ODbL) és BDOT10k GUGiK, légifotókon ellenőrizve. Leírások és fotók: Turi és Wikimedia Commons. Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.

Érdemes megnézni

Az ólublói vár 360 évig volt lengyel kézben: 1412-től lengyel sztaroszták laktak benne, a svéd özönvíz idején pedig itt rejtették el a lengyel koronázási jelvényeket. Láthatsz egy gótikus tornyot, reneszánsz bástyákat és egy barokk palotát kápolnával, a vár lábánál pedig egy skanzent fatemplommal.

VárkapuFotó Jaro Nemčok, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons1
Látnivaló

Várkapu

Az ólublói várat a 13. és 14. század fordulóján építették, hogy őrizze Magyarország és Lengyelország határát. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond király 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Jagelló Ulászló lengyel királynak, és a vár egészen 1772-ig a lengyel sztaroszták székhelye volt. Belülre egy barokk kapubástyán át jutsz, amelynek vasalt kapuja és felvonóhídja van; 1627 előtt épült, Stanisław Lubomirski sztaroszta idején.

Bástyák és falakFotó Clemen s, CC BY-SA 3.0 at, Wikimedia Commons2
Látnivaló

Bástyák és falak

Amikor a 16. században fejlődni kezdett a tüzérség, a sztaroszták ágyúknak való bástyákkal erősítették meg a várat. A kerek bástya, vagyis a rondella 1528-ban épült, a nyugati bástya pedig a 16. század közepén, Piotr Kmita sztaroszta idején. A nyugati bástyának 16 lőrése volt, és ez az egyetlen megmaradt ilyen típusú bástya Szlovákiában.

Gótikus toronyFotó Investigatio, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons3
Látnivaló

Gótikus torony

A vár legrégebbi része a 13. és 14. század fordulójáról származó gótikus torony. Hat szintje van, a másodikon börtön működött. 1768-ban itt raboskodott Benyovszky Móric, a későbbi utazó és kalandor, aki egészen Kamcsatkáig és Madagaszkárig jutott. A torony földszintjén fegyver- és páncélkiállítás látható.

Barokk palota és kápolnaFotó Investigatio, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons4
Látnivaló

Barokk palota és kápolna

A barokk palotát és a Szent Mihály arkangyal kápolnát 1642-1647 között építették Stanisław Lubomirski kezdeményezésére. A Lubomirskiak 1591-től 1745-ig birtokolták a várat. A kápolna alatti teremben a lengyel koronázási jelvények másolatait mutatják be. Az eredetiket 1655-1661 között, a svéd özönvíz idején Jerzy Sebastian Lubomirski rejtegette itt. A vár utolsó magántulajdonosai a Zamoyskiak voltak, egészen 1945-ig.

Skanzen a vár alattFotó Maclemo, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons5
Látnivaló

Skanzen a vár alatt

A vár lábánál fekszik a skanzen, szepességi és sárosi faházakkal, kovácsműhellyel, malommal és műhelyekkel. Az épületek megmutatják, hogyan éltek falun a 20. század elején.

Matysovái fatemplomFotó Henryk Bielamowicz, CC BY 3.0, Wikimedia Commons6
Látnivaló

Matysovái fatemplom

A skanzen legértékesebb műemléke a Szent Mihály arkangyal görögkatolikus fatemplom 1833-ból. Matysová faluban állt, és 1979-ben költöztették a skanzenbe. A nagy ünnepeken ma is tartanak benne keleti rítusú istentiszteletet.

Minden pont (6)

A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.

Látnivaló 6
Várkapu ★Az ólublói várat a 13. és 14. század fordulóján építették, hogy őrizze Magyarország és Lengyelország határát. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond király 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Jagelló Ulászló lengyel királynak, és a vár egészen 1772-ig a lengyel sztaroszták székhelye volt. Belülre egy barokk kapubástyán át jutsz, amelynek vasalt kapuja és felvonóhídja van; 1627 előtt épült, Stanisław Lubomirski sztaroszta idején.
Bástyák és falak ★Amikor a 16. században fejlődni kezdett a tüzérség, a sztaroszták ágyúknak való bástyákkal erősítették meg a várat. A kerek bástya, vagyis a rondella 1528-ban épült, a nyugati bástya pedig a 16. század közepén, Piotr Kmita sztaroszta idején. A nyugati bástyának 16 lőrése volt, és ez az egyetlen megmaradt ilyen típusú bástya Szlovákiában.
Gótikus torony ★A vár legrégebbi része a 13. és 14. század fordulójáról származó gótikus torony. Hat szintje van, a másodikon börtön működött. 1768-ban itt raboskodott Benyovszky Móric, a későbbi utazó és kalandor, aki egészen Kamcsatkáig és Madagaszkárig jutott. A torony földszintjén fegyver- és páncélkiállítás látható.
Barokk palota és kápolna ★A barokk palotát és a Szent Mihály arkangyal kápolnát 1642-1647 között építették Stanisław Lubomirski kezdeményezésére. A Lubomirskiak 1591-től 1745-ig birtokolták a várat. A kápolna alatti teremben a lengyel koronázási jelvények másolatait mutatják be. Az eredetiket 1655-1661 között, a svéd özönvíz idején Jerzy Sebastian Lubomirski rejtegette itt. A vár utolsó magántulajdonosai a Zamoyskiak voltak, egészen 1945-ig.
Skanzen a vár alatt ★A vár lábánál fekszik a skanzen, szepességi és sárosi faházakkal, kovácsműhellyel, malommal és műhelyekkel. Az épületek megmutatják, hogyan éltek falun a 20. század elején.
Matysovái fatemplom ★A skanzen legértékesebb műemléke a Szent Mihály arkangyal görögkatolikus fatemplom 1833-ból. Matysová faluban állt, és 1979-ben költöztették a skanzenbe. A nagy ünnepeken ma is tartanak benne keleti rítusú istentiszteletet.
Ólublói várTuri letöltése