Esztergomi bazilika ★A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-bazilika Magyarország legnagyobb temploma: a kriptától a kupola gömbjéig 100 méter magas. Építését 1822-ben kezdték, az 1856-os felszentelésre Liszt Ferenc misét komponált. A bazilikában fennmaradt az 1506-1511 között épült reneszánsz Bakócz-kápolna, a középkori székesegyház egyetlen maradványa, a kriptában pedig Mindszenty József bíboros nyugszik.
Főszékesegyházi kincstár ★Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára a bazilika emeletén található. Közel 400 műtárgyat mutat be, ezek közül a legértékesebb Mátyás király kálváriája, az ország legnagyobb ékszere. Itt látható a koronázási kereszt is. A kincstárat Simor János érsek nyitotta meg a látogatók előtt 1886-ban.
Királyi vár ★A hegyen álló palotát Géza fejedelem kezdte építeni a 10. század végén, fiát, Szent Istvánt, Magyarország első királyát pedig az itt álló templomban koronázták meg. A ma látható lakórészeket külföldi mesterek építették III. Béla király megbízásából. Az 1241-1242-es tatárjárás idején a védők megtartották a kővárat. Ma itt működik a Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma.
Mária Valéria híd ★A híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal (szlovákul Štúrovo). 1895. szeptember 28-án adták át, és Mária Valéria főhercegnőről, Ferenc József császár és Erzsébet királyné legfiatalabb lányáról nevezték el. Mindkét világháborúban felrobbantották, évtizedekig csonka hídként emlegették. Újra 2001. október 11-én adták át.
Keresztény MúzeumA Víziváros negyedben álló prímási palotában található Magyarország leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye: több mint 10 000 alkotás a 13-19. századból. Ez az ország harmadik legnagyobb képtára. A múzeumot Simor János érsek alapította a 19. század második felében.
Szent Ignác-templomA kéttornyú barokk templomot a jezsuiták építették. 1820-1856 között, amíg a bazilika épült, ez volt a székesegyház. A templom előtt álló Szeplőtelen Szűz-szobor az 1739-es pestisjárvány áldozatainak állít emléket.