Fotó RR KRK, CC BY 3.0, Wikimedia Commons
SkanzenTokarnia, Szentkereszt vajdaság, Lengyelország

Tokarniai skanzen gyerekekkel: látnivalók, térkép és útvonal

Tokarniai Néprajzi Park (Muzeum Wsi Kieleckiej). A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.

48pont megnézésre vár
22az ajánlott útvonalon
kb. 3 óralátogatás gyerekekkel

Indulás előtt

kb. 3 óranyugodt tempóban, szünetekkel
2mosdók a térképen
1étkezési lehetőség
A teljes skanzen bejárása körülbelül három órát vesz igénybe, az utak murvásak vagy füvesek, ezért jól jön a kényelmes cipő és valami eső ellen. A bejáratnál oldalsó kiskapu van a babakocsiknak, a felföldi szektorban álló nasiechowicei házban pedig Érzékelő Szoba működik, az egyetlen hely, ahol szabad megérinteni a kiállított tárgyakat. Hétfőnként a belső terek megtekintése nélkül sétálhatsz a területen, vasárnaponként pedig gyakran zajos szabadtéri rendezvények vannak.
  • Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
  • A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
  • Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.

Tokarniai skanzen a Turi alkalmazásban

Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.

Letöltés Androidra
9:41
Tokarniai skanzen a Turi alkalmazásban: térkép látogatási útvonallal
Az alkalmazásban

Így látszik a Turiban: Tokarniai skanzen

Ugyanaz a térkép, de a helyzeteddel és pontról pontra vezető útvonallal. A telefon megmondja, merre menj, mennyi van hátra, és hol a legközelebbi mosdó.

  • Ajánlott útvonal kezdésnek, vagy saját terv annyi időre, amennyid van
  • Olvasható és hallgatható leírások, hangos idegenvezetőként is, amikor odaérsz egy ponthoz
  • Pecsétek a felfedező útlevélbe a látogatás szakaszaiért
Turi letöltése Androidra

A helyszín térképe

Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.

Térkép: Tokarniai skanzen
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak

Térkép: OpenStreetMap (ODbL) és BDOT10k GUGiK, légifotókon ellenőrizve. Leírások és fotók: Turi és Wikimedia Commons. Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.

Érdemes megnézni

A Tokarniai Néprajzi Park, a Kielce vidéki Falumúzeum (Muzeum Wsi Kieleckiej) részlege, Lengyelország egyik legnagyobb skanzenje: több mint 65 hektáron több mint 80 műemlék épületet gyűjtöttek össze a Świętokrzyskie régióból. 1976-ban alapították Roman Reinfuss néprajzkutató professzor elképzelése alapján, aki Kielce vidékének különböző részeiről származó jellegzetes falvakat akart újraalkotni. A parasztházak, porták, szélmalmok, vízimalmok, kúriák és egy templom hat szektorban állnak: a kisvárosi, a felföldi, a świętokrzyskiei, a löszvidéki, a kúriai-majorsági és a Visztula menti szektorban. Sok házban régi műhelyeket, patikát, iskolát és kis boltot rendeztek be, a portákon pedig állatok élnek.

Kazimierza Wielka-i harangláb (1848)Fotó Zala, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons1
Épület / műemlék

Kazimierza Wielka-i harangláb (1848)

A kétszintes haranglábat 1848-ban építették a Kazimierza Wielka-i plébániánál, a skanzenben pedig közvetlenül a rogówi templom mellett áll. Falai függőleges deszkákból készültek, sátortetejét zsindely fedi. A három eredeti harang nem került a múzeumba, de 2008-ban a taciszówi harangöntő műhely elkészítette közülük a legértékesebb, 1776-os harang másolatát.

Bielinyi kántorház (19. század közepe)Fotó Michał Derela, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons2
Épület / műemlék

Bielinyi kántorház (19. század közepe)

A bielinyi kántor házát valószínűleg a 19. század közepén építették, két tornácát áttört díszlécek és madársziluettek díszítik. Belül egy 19. századi kisvárosi patikát rendeztek be buskói bútorokkal, palackokkal, mozsarakkal és laboratóriummal. A mérgeket és kábítószereket fekete címkés edényekben tartották. A patika előtt kis gyógynövénykert található.

Rogówi barokk templom (1763)Fotó Tomasz2706, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons3
Épület / műemlék

Rogówi barokk templom (1763)

A Vigasztaló Szűzanya fából épült kórházi templomát 1763-ban Michał Wodzicki alapította Rogówban, a skanzenbe 1996-ban költöztették át. Belül rokokó oltárok, gazdagon díszített szószék és festett gyóntatószék látható. A hajó mennyezetén Mihály arkangyal küzd a sátánnal, a szentélyben pedig Szűz Mária megkoronázását festették meg. A templom ma is működik, miséket tartanak benne.

Goźlicei plébánia (1768)Fotó Przykuta, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons4
Épület / műemlék

Goźlicei plébánia (1768)

A plébániát 1768-ban építették Goźlicében, Klimontów községben, a helyi plébános, Jerzy Dobrzański költségén. Homlokzatát lugasszerű tornáccal védett barokk bejárati kapuzat díszíti, tetejét kettős zsindelyfedés borítja. Ez az egyetlen fennmaradt 18. századi fa plébánia Kielce vidékén. 1957-től 1976-ig előbb hittanoktatásra, később gabonaraktárként használták.

Bukowska Wola-i porta (1875)Fotó Zala, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons5
Épület / műemlék

Bukowska Wola-i porta (1875)

A Miechów községbeli Bukowska Wola portáját 1875-ben építette Jan Kołodziej. Egy közös tető alatti lakóház és kis disznóól, egy hatszögletű, szalmatetős csűr, egy kocsiszín és egy kőistálló alkotja. 1991 óta Jan Bernasiewicz több mint 600 szobrából látható itt kiállítás: a népi művész 19 éven át alkotott szabadtéri szobormúzeumot jaworzniai gyümölcsösében.

Radoskai kovácsműhely (1900 körül)Fotó Przykuta, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons6
Épület / műemlék

Radoskai kovácsműhely (1900 körül)

A Radoszyce községbeli radoskai kovácsműhely 1900-ból származik, és úgynevezett füstös műhely, vagyis a kohójának nincs kéménye. A kovács itt patkolta a lovakat, javította a szekereket és vasalta a fa kerekeket. Belül kőből rakott kohó áll bőrfújtatóval, üllő, satu és egy bormaszynának nevezett kézi fúró, a turistaszezonban pedig bemutatókat és foglalkozásokat tartanak a falusi kovács munkájáról.

Ślęzanyi porta (18-19. század)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék

Ślęzanyi porta (18-19. század)

A Lelów községből származó porta a 18. és 19. század fordulójáról való. A lakóház és az állatok helyiségei egyetlen szalmatető alatt állnak, és a vizenyős talaj miatt az egészet tölgyfa cölöpökre építették. Az istállóban és a tehénistállóban ma is lovak, juhok, kecskék és tyúkok élnek, az udvaron pedig gémeskút áll. Az állatokat ne etesd és ne simogasd.

Grzymałkówi holland szélmalom (1931)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons8
Épület / műemlék

Grzymałkówi holland szélmalom (1931)

A szélmalmot 1931-ben építették Pakuły faluban, 1947-ben Grzymałkówba költöztették, a skanzenben pedig 1990-ben állították fel. Nyolcszögletű alaprajzon három szintje van. Csak a teteje forog, az úgynevezett sapka a vitorlákkal együtt, amelyet fa rúddal fordítottak a szél felé, a sapka pedig öntöttvas kerekű kocsikon gördül egy acélsínen.

Suchedniówi kúria (19. század eleje)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons9
Épület / műemlék

Suchedniówi kúria (19. század eleje)

A kúriát a 19. század elején patkó alaprajzon építették, és a 19. század végéig postaállomás működött benne. A belső terek egy közepesen tehetős nemesi család otthonát mutatják: szalon Lajos Fülöp stílusú bútorokkal, társalgó a varsói Budynowicz-manufaktúra zongorájával, dolgozószoba, ebédlő, kenyérsütő kemencés konyha és cselédszoba. Az étkezésekhez a főbejáratnál lévő harang hívta össze a háznépet.

Grzmucini paltrok szélmalom (1921)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons10
Épület / műemlék

Grzmucini paltrok szélmalom (1921)

A paltrokot 1921-ben Józef Jaszewski molnár megrendelésére építették egy régebbi bakos malom helyén. A szélmalom hat acélkocsin áll, amelyek kör alakú sínen gördülnek, a szél felé pedig babának nevezett kézi csörlővel fordították. 1950-ig őröltek benne gabonát. Belül megnézheted a franciának nevezett malomköveket és a lisztszitáló gépeket.

Janiki bakos szélmalom (1861)Fotó Michał Derela, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons11
Épület / műemlék

Janiki bakos szélmalom (1861)

Az 1861-es szélmalom ma Kielce vidékének legrégebbi fennmaradt szélmalma, építésének évét az egyik merevítőgerendába vésték. 1954-ben Janikba szállították, ahol még 10 évig működött. Az egész épületet a kozioł, vagyis bak nevű alapon fordították a szél felé. A felső szinten látható a hatalmas fogaskerék és a malomkövek, egy szinttel lejjebb pedig a lisztet osztályozó szitáló.

Sukówi porta (18-19. század)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons12
Épület / műemlék

Sukówi porta (18-19. század)

A házat 1774-ben egy ismeretlen ácsmester építette, a szoba gerendáján fennmaradt a latin nyelvű alapítási felirat. A belső teret egy népes család otthonaként rendezték be a 20. század 20-as éveiből; a család vesszőkosár-fonással egészítette ki a jövedelmét, mert Suków akkoriban ismert kosárfonó központ volt. A pitvarban gúla alakú kémény áll, a portát pedig egy Sierżawyból áthozott istálló és tehénistálló egészíti ki.

Wola Szczygiełkowa-i parasztház (1870)Fotó Przykuta, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons13
Épület / műemlék

Wola Szczygiełkowa-i parasztház (1870)

A házat 1870-ben Augustyn Kolasa építette, aki 17 hold földön gazdálkodott. A két világháború között a tulajdonos négyosztályos elemi iskolának adta bérbe. Ma egy falusi tantermet láthatsz itt a 20. század 30-as éveiből és a tanítónő lakását, a jegenyefenyő gerendákból álló falakat pedig mohával és agyaggal tömítették.

Radkowicei zárt porta (19-20. század)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons14
Épület / műemlék

Radkowicei zárt porta (19-20. század)

A Pawłów községbeli radkowicei porta zárt négyszöget alkot a lakóházzal, kocsiszínnel, magtárral és állatépületekkel, mind szalmatetősek. A legrégebbiek a tehénistállók és disznóólak 1800 körülről, a ház és a magtár 1862-ből való. A kamra alatt ritkaságnak számító mély kő krumplipince van, a ház előtti kertben pedig oszlopon álló szekrényes kápolna áll.

Szélmalom, Pacanów (1913)Fotó Tomasz2706, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons15
Épület / műemlék

Szélmalom, Pacanów (1913)

A holland szélmalmot 1913-ban Michał Zasucha építette, és a 20. század 50-es éveinek közepéig őröltek benne gabonát. Három szintje nyolcszögletű alaprajzon áll, falait zsindely borítja, a lapátokat tartó forgatható sisakot pedig egy masszív rúddal fordították a szél felé. A múzeum 1976-ban vásárolta meg, és 1993 óta áll a skanzenben.

Vízimalom, Parszów (1853)Fotó Przykuta, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons16
Épület / műemlék

Vízimalom, Parszów (1853)

Az 1853-ból származó malom a Żarnówka folyó partján állt, és a családi hagyomány szerint Antoni Miernik építette. A faépülethez kőből készült toldalék csatlakozik. Két fa vízikerék hajtotta, a víz pedig folyami kavicsokkal kirakott csatornán folyt el. Belül megtalálod a hajtótengelyt, az áttételi kerekeket és a malomköveket.

Parasztház, Ostrowce (19. század)Fotó Zala, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons17
Épület / műemlék

Parasztház, Ostrowce (19. század)

A halászházat 1840 és 1850 között a Nowy Korczyn melletti Ostrowce faluból való Walenty Kaczor építette. Falai agyaggal tömített oszlopos-pallós szerkezetűek, teteje zsúpfedeles, padlója agyagból van, és van benne egy fűtőkemence tágas kemencezuggal. A Ciuślice faluból származó pajtával együtt kis portát alkot egy fenyőliget közepén, ahol a múzeum egy, a 20. század 30-as éveiből való halászportát tervez bemutatni.

Vízimalom, Piasek (1931)Fotó Przykuta, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons18
Épület / műemlék

Vízimalom, Piasek (1931)

A malmot 1931-ben építették a Młynkowska folyó partján, Piasek faluban, és a háború alatti szünettel 1970-ig működött. Felülcsapó vízikerék hajtotta. A liszt mellett köleskását és hajdinakását is készítettek benne, az emeleten pedig a malomkövek állnak. A berendezés teljes és működőképes, ezért a malom ma is beindítható.

Ház, Szydłów (1705)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons19
Épület / műemlék

Ház, Szydłów (1705)

A házat 1705-ben építették, ezt a szoba fő gerendáján lévő felirat igazolja, és ez az ilyen népi építészet legrégebbi ismert példája a Kielce vidékén. Belül egy szegény zsidó szabó otthonát rendezték be a 20. század 20-as és 30-as éveiből. Van itt műhely varrógéppel és vasalókkal, az asztal pedig a szombati vacsorára van megterítve barchesszel.

Faház, Skorzów (19. század)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons20
Épület / műemlék

Faház, Skorzów (19. század)

Andrzej és Jadwiga Laś, a gazdag földművesek tekintélyes háza a 19. század végén épült, és megőrizte eredeti piros cserepeit. Belül berendezték a Suchedniów városából való Witold Poziomski doktor háború előtti lakását és rendelőjét. Van itt váróterem, besugárzó készülék, pedállal működő mosdó, a lakásban pedig porszívó, rádió és telefon.

Magtár, Wyszmontów (18. század)Fotó Zala, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons21
Épület / műemlék

Magtár, Wyszmontów (18. század)

A magtárat a 18. században építették Zawichost városában, a Visztula partján, a 19. században pedig szétszedték, és átköltöztették a Wyszmontów faluban álló kúriaegyüttesbe. Két szintje vörösfenyőből és tölgyből készült, tölgyfa ajtaja kovácsoltvas zsanérokon áll, elöl pedig nyolc oszlopból álló oszlopsoros tornác van. Belül állandó kiállítások mutatják be a Kielce vidéki népi kultúrát és művészetet.

Kúria, Mirogonowice (18. század)Fotó Przykuta, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons22
Épület / műemlék

Kúria, Mirogonowice (18. század)

A kúria egy Mirogonowice faluból származó 18. századi nemesi ház rekonstrukciója, szimmetrikus elrendezéssel, középtengelyben elhelyezett pitvarral és szalonnal. Ide hozták át az ottani kúria eredeti illuzionista festményeit, amelyek restaurálás után öt helyiség falait és mennyezetét díszítik, többek között a könyvtárét, a szalonét, az ebédlőét és a török szobáét. Barokk kályhákat és kandallókat is újraalkottak, a kúriában pedig a múzeum irodái működnek.

Minden pont (52)

A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.

Épület / műemlék 46
Kazimierza Wielka-i harangláb (1848) ★A kétszintes haranglábat 1848-ban építették a Kazimierza Wielka-i plébániánál, a skanzenben pedig közvetlenül a rogówi templom mellett áll. Falai függőleges deszkákból készültek, sátortetejét zsindely fedi. A három eredeti harang nem került a múzeumba, de 2008-ban a taciszówi harangöntő műhely elkészítette közülük a legértékesebb, 1776-os harang másolatát.
Bielinyi kántorház (19. század közepe) ★A bielinyi kántor házát valószínűleg a 19. század közepén építették, két tornácát áttört díszlécek és madársziluettek díszítik. Belül egy 19. századi kisvárosi patikát rendeztek be buskói bútorokkal, palackokkal, mozsarakkal és laboratóriummal. A mérgeket és kábítószereket fekete címkés edényekben tartották. A patika előtt kis gyógynövénykert található.
Rogówi barokk templom (1763) ★A Vigasztaló Szűzanya fából épült kórházi templomát 1763-ban Michał Wodzicki alapította Rogówban, a skanzenbe 1996-ban költöztették át. Belül rokokó oltárok, gazdagon díszített szószék és festett gyóntatószék látható. A hajó mennyezetén Mihály arkangyal küzd a sátánnal, a szentélyben pedig Szűz Mária megkoronázását festették meg. A templom ma is működik, miséket tartanak benne.
Goźlicei plébánia (1768) ★A plébániát 1768-ban építették Goźlicében, Klimontów községben, a helyi plébános, Jerzy Dobrzański költségén. Homlokzatát lugasszerű tornáccal védett barokk bejárati kapuzat díszíti, tetejét kettős zsindelyfedés borítja. Ez az egyetlen fennmaradt 18. századi fa plébánia Kielce vidékén. 1957-től 1976-ig előbb hittanoktatásra, később gabonaraktárként használták.
Bukowska Wola-i porta (1875) ★A Miechów községbeli Bukowska Wola portáját 1875-ben építette Jan Kołodziej. Egy közös tető alatti lakóház és kis disznóól, egy hatszögletű, szalmatetős csűr, egy kocsiszín és egy kőistálló alkotja. 1991 óta Jan Bernasiewicz több mint 600 szobrából látható itt kiállítás: a népi művész 19 éven át alkotott szabadtéri szobormúzeumot jaworzniai gyümölcsösében.
Radoskai kovácsműhely (1900 körül) ★A Radoszyce községbeli radoskai kovácsműhely 1900-ból származik, és úgynevezett füstös műhely, vagyis a kohójának nincs kéménye. A kovács itt patkolta a lovakat, javította a szekereket és vasalta a fa kerekeket. Belül kőből rakott kohó áll bőrfújtatóval, üllő, satu és egy bormaszynának nevezett kézi fúró, a turistaszezonban pedig bemutatókat és foglalkozásokat tartanak a falusi kovács munkájáról.
Ślęzanyi porta (18-19. század) ★A Lelów községből származó porta a 18. és 19. század fordulójáról való. A lakóház és az állatok helyiségei egyetlen szalmatető alatt állnak, és a vizenyős talaj miatt az egészet tölgyfa cölöpökre építették. Az istállóban és a tehénistállóban ma is lovak, juhok, kecskék és tyúkok élnek, az udvaron pedig gémeskút áll. Az állatokat ne etesd és ne simogasd.
Grzymałkówi holland szélmalom (1931) ★A szélmalmot 1931-ben építették Pakuły faluban, 1947-ben Grzymałkówba költöztették, a skanzenben pedig 1990-ben állították fel. Nyolcszögletű alaprajzon három szintje van. Csak a teteje forog, az úgynevezett sapka a vitorlákkal együtt, amelyet fa rúddal fordítottak a szél felé, a sapka pedig öntöttvas kerekű kocsikon gördül egy acélsínen.
Suchedniówi kúria (19. század eleje) ★A kúriát a 19. század elején patkó alaprajzon építették, és a 19. század végéig postaállomás működött benne. A belső terek egy közepesen tehetős nemesi család otthonát mutatják: szalon Lajos Fülöp stílusú bútorokkal, társalgó a varsói Budynowicz-manufaktúra zongorájával, dolgozószoba, ebédlő, kenyérsütő kemencés konyha és cselédszoba. Az étkezésekhez a főbejáratnál lévő harang hívta össze a háznépet.
Grzmucini paltrok szélmalom (1921) ★A paltrokot 1921-ben Józef Jaszewski molnár megrendelésére építették egy régebbi bakos malom helyén. A szélmalom hat acélkocsin áll, amelyek kör alakú sínen gördülnek, a szél felé pedig babának nevezett kézi csörlővel fordították. 1950-ig őröltek benne gabonát. Belül megnézheted a franciának nevezett malomköveket és a lisztszitáló gépeket.
Janiki bakos szélmalom (1861) ★Az 1861-es szélmalom ma Kielce vidékének legrégebbi fennmaradt szélmalma, építésének évét az egyik merevítőgerendába vésték. 1954-ben Janikba szállították, ahol még 10 évig működött. Az egész épületet a kozioł, vagyis bak nevű alapon fordították a szél felé. A felső szinten látható a hatalmas fogaskerék és a malomkövek, egy szinttel lejjebb pedig a lisztet osztályozó szitáló.
Sukówi porta (18-19. század) ★A házat 1774-ben egy ismeretlen ácsmester építette, a szoba gerendáján fennmaradt a latin nyelvű alapítási felirat. A belső teret egy népes család otthonaként rendezték be a 20. század 20-as éveiből; a család vesszőkosár-fonással egészítette ki a jövedelmét, mert Suków akkoriban ismert kosárfonó központ volt. A pitvarban gúla alakú kémény áll, a portát pedig egy Sierżawyból áthozott istálló és tehénistálló egészíti ki.
Wola Szczygiełkowa-i parasztház (1870) ★A házat 1870-ben Augustyn Kolasa építette, aki 17 hold földön gazdálkodott. A két világháború között a tulajdonos négyosztályos elemi iskolának adta bérbe. Ma egy falusi tantermet láthatsz itt a 20. század 30-as éveiből és a tanítónő lakását, a jegenyefenyő gerendákból álló falakat pedig mohával és agyaggal tömítették.
Radkowicei zárt porta (19-20. század) ★A Pawłów községbeli radkowicei porta zárt négyszöget alkot a lakóházzal, kocsiszínnel, magtárral és állatépületekkel, mind szalmatetősek. A legrégebbiek a tehénistállók és disznóólak 1800 körülről, a ház és a magtár 1862-ből való. A kamra alatt ritkaságnak számító mély kő krumplipince van, a ház előtti kertben pedig oszlopon álló szekrényes kápolna áll.
Szélmalom, Pacanów (1913) ★A holland szélmalmot 1913-ban Michał Zasucha építette, és a 20. század 50-es éveinek közepéig őröltek benne gabonát. Három szintje nyolcszögletű alaprajzon áll, falait zsindely borítja, a lapátokat tartó forgatható sisakot pedig egy masszív rúddal fordították a szél felé. A múzeum 1976-ban vásárolta meg, és 1993 óta áll a skanzenben.
Vízimalom, Parszów (1853) ★Az 1853-ból származó malom a Żarnówka folyó partján állt, és a családi hagyomány szerint Antoni Miernik építette. A faépülethez kőből készült toldalék csatlakozik. Két fa vízikerék hajtotta, a víz pedig folyami kavicsokkal kirakott csatornán folyt el. Belül megtalálod a hajtótengelyt, az áttételi kerekeket és a malomköveket.
Parasztház, Ostrowce (19. század) ★A halászházat 1840 és 1850 között a Nowy Korczyn melletti Ostrowce faluból való Walenty Kaczor építette. Falai agyaggal tömített oszlopos-pallós szerkezetűek, teteje zsúpfedeles, padlója agyagból van, és van benne egy fűtőkemence tágas kemencezuggal. A Ciuślice faluból származó pajtával együtt kis portát alkot egy fenyőliget közepén, ahol a múzeum egy, a 20. század 30-as éveiből való halászportát tervez bemutatni.
Vízimalom, Piasek (1931) ★A malmot 1931-ben építették a Młynkowska folyó partján, Piasek faluban, és a háború alatti szünettel 1970-ig működött. Felülcsapó vízikerék hajtotta. A liszt mellett köleskását és hajdinakását is készítettek benne, az emeleten pedig a malomkövek állnak. A berendezés teljes és működőképes, ezért a malom ma is beindítható.
Ház, Szydłów (1705) ★A házat 1705-ben építették, ezt a szoba fő gerendáján lévő felirat igazolja, és ez az ilyen népi építészet legrégebbi ismert példája a Kielce vidékén. Belül egy szegény zsidó szabó otthonát rendezték be a 20. század 20-as és 30-as éveiből. Van itt műhely varrógéppel és vasalókkal, az asztal pedig a szombati vacsorára van megterítve barchesszel.
Faház, Skorzów (19. század) ★Andrzej és Jadwiga Laś, a gazdag földművesek tekintélyes háza a 19. század végén épült, és megőrizte eredeti piros cserepeit. Belül berendezték a Suchedniów városából való Witold Poziomski doktor háború előtti lakását és rendelőjét. Van itt váróterem, besugárzó készülék, pedállal működő mosdó, a lakásban pedig porszívó, rádió és telefon.
Magtár, Wyszmontów (18. század) ★A magtárat a 18. században építették Zawichost városában, a Visztula partján, a 19. században pedig szétszedték, és átköltöztették a Wyszmontów faluban álló kúriaegyüttesbe. Két szintje vörösfenyőből és tölgyből készült, tölgyfa ajtaja kovácsoltvas zsanérokon áll, elöl pedig nyolc oszlopból álló oszlopsoros tornác van. Belül állandó kiállítások mutatják be a Kielce vidéki népi kultúrát és művészetet.
Kúria, Mirogonowice (18. század) ★A kúria egy Mirogonowice faluból származó 18. századi nemesi ház rekonstrukciója, szimmetrikus elrendezéssel, középtengelyben elhelyezett pitvarral és szalonnal. Ide hozták át az ottani kúria eredeti illuzionista festményeit, amelyek restaurálás után öt helyiség falait és mennyezetét díszítik, többek között a könyvtárét, a szalonét, az ebédlőét és a török szobáét. Barokk kályhákat és kandallókat is újraalkottak, a kúriában pedig a múzeum irodái működnek.
Ogonowicei kúriai cséplőház (rekonstrukció)A cséplőházat egy rekonstruált kúriai csűrben alakították ki, amelynek két oldalsó tárolórésze, szérűje és zsindelytetője van. Gépei 1880-ból származnak. Az egykori cséplőház alsó részében rekeszek voltak a kicsépelt gabonának és a pelyvának, fent pedig a cséplőszerkezet és a szecskavágó állt, amelyet transzmissziós szíjakkal kapcsoltak a meghajtáshoz. A múzeum tervezi, hogy ezeket a gépeket beszereli a csűrbe.
Bielinyi tyúkól (1895)A kis boronafalú tyúkólat 1895-ben építették a Świętokrzyskie-hegységben, és egy falusi kántor portájához tartozott. Ezért áll a skanzenben a bielinyi kántorház mellett, ugyanúgy, mint egykori helyén. Figyeld meg a harmonikus arányokat és a zsindelyek díszes, háromszög alakú kivágásait a kontytető szélén.
Suchedniówi csűr (1863)A fából épült plébániai csűrt 1863-ban építették Suchedniówban, és 1984-ben költöztették a skanzenbe. Tágas szérűje, két oldalsó tárolórésze és külön bejáratú kis gabonamagtára van, a régi ajtókat kovácsolt szögek díszítik. A múzeum régi cséplőgépeket, aratógépeket, vetőgépeket és szecskavágókat őriz benne, amelyeket szabadtéri rendezvényeken mutat be.
Rokitnói parasztház (1805)A házat 1805-ben építették Rokitnóban, Szczekociny községben, a dátumot és az alapítási feliratot a nagyszoba gerendájába vésték. Ez a Krakkó-Częstochowai-felföld jellegzetes kétcsaládos háza: az idős gazdák a birtok átadása után a dożywotkának nevezett kis szobában laktak. Belül egy falusi asztalos műhelyét rendezték be eredeti szerszámokkal, és feltűnő a díszes krakkói láda.
Złotnikii porta (1860)A ház 1860-ban épült, ezt a szoba gerendáján lévő alapítási felirat is igazolja. A helyi kovácsé, Ignacy Marciszewskié és feleségéé, Agnieszkáé volt, és Złotniki egyik legrégebbi háza volt. Falai faragott fenyőgerendákból készültek, teteje szalmafedeles, mögötte pedig rekonstruáltak egy fa gazdasági épületet istállóval, tehénistállóval, disznóóllal és fészerrel.
Szczepanowicei zárt porta (1855)Okół, vagyis zárt porta, ahol az 1855-ös lakóház, egy nagy tehénistálló, egy kis magtár és egy kocsiszín zárt négyszöget alkot. Az első gazda Wojciech Bzdela volt, 1912-ben pedig kővel bélelt pincét ástak a kocsiszín alá. A házban látható kiállítás a régi temetési szokásokat mutatja be, többek között a halott melletti virrasztást és imádkozást, amelyet üres éjszakáknak neveztek.
Dębnói bakos szélmalom (1880)A bakos szélmalmot, vagyis koźlakot 1880-ban építette Michał Binkowski. Ez a Świętokrzyskie-hegység egyik legrégebbi és egyben utolsó fa szélmalma: még a 20. század 50-es éveiben körülbelül 15 ilyen malom állt Kielce környékén. Az egész épületet kötéllel és csörlővel fordították a szél felé, belül pedig szinte hiánytalan, működőképes szerkezetek maradtak fenn.
Brzezinyi csűr (19. század)A nagy, szalmatetős boronafalú csűr Marianna Tkaczé volt, és a múzeum szerint 1868-ban épült. Két szérűje, két oldalsó tárolórésze és nagy, átjárható kapuja van, a hátsó falában pedig kis nyílás ajtócskával. A skanzenben az umeri portát egészíti ki.
Sierżawyi porta (19. század)A Sieradowicei-dombvonulatról származó portát a Pożoga parasztcsalád építette 1857 után. Az 1880-as lakóház, a disznóólak, a tehénistálló, az istálló, a magtár és a nagy csűr négyszögletes udvart zár körbe. A ház nagy terméskövön áll, félgerendákból álló falait fecskefarkas kötéssel illesztették, a mennyezet alatti gerendába pedig az IHS betűket vésték.
Bronkowicei parasztház (18. század vége)A Pawłów községbeli bronkowicei házat a 18. század végén építették gömbfából, és szalmatetővel fedték. Egy falusi füvesasszony házaként rendezték be: a pitvarban és a szobában gyógynövények száradnak, és házi gyógyszerek állnak. A szobában régi tűzhely van kőpadkával a nyílt tűzön való főzéshez, az öntöttvas fazekakat pedig egy dynareknek nevezett kovácsoltvas háromlábra tették.
Słupia Stara-i parasztház (1840)A házat valószínűleg 1840 körül építette Józef Teofil paraszt, és egészen 1999-ig laktak benne, amikor a múzeum megvásárolta. Négy ajtaja régi fa forgócsapokon függ kovácsolt zsanérok helyett, a pitvarban és a kamrában pedig megmaradt a döngölt agyagpadló. Belül egy méhész házát rendezték be az eszközeivel.
Bielinyi porta (18-20. század)A házat 1789-ben építették egy zsindelyhasító mesterember számára, és Kielce vidékének legrégebbi falusi műemlékei közé tartozik. A pitvarban megnézheted a zsindelykészítő műhelyét faragólovakkal, baltákkal és különböző készültségi fokú zsindelyekkel, a szobában pedig egy 19. század közepi tehetős család berendezését. A portához tartozik még egy 1916-os szalmatetős kis tehénistálló Brzezinyből és a radkowicei csűr.
Radkowicei csűr (19. század második fele)A 19. század második feléből való csűr Radkowicéből származik, a skanzenben pedig a bielinyi portához tartozik, a zsindelykészítő 1789-es háza és a brzezinyi kis tehénistálló mellett. Falait a sarkokon összeillesztett gerendákból, vagyis boronás szerkezettel építették, kontytetejét szalmával fedték.
Okółi porta (19-20. század)A házat 1920-ban egy kovács építette, Stanisław Kulasiewicznek, a helyi kántornak és sírásónak az apja, a tulajdonos anyja pedig falusi füvesasszony volt. A második világháború alatt a ház a partizánok kapcsolattartó pontja volt. Itt rekonstruáltak egy egyméteres magasságú menekülőalagutat, amely a kamrából a fészerbe vezetett, bejáratát pedig a padló egy mozgatható deszkája rejtette. A háztól keletre szalmatetős csűr áll.
Parasztház, Chroberz (19. század)A Ponidzie vidékén fekvő Chroberz faluból származó kis ház a Juszczyk családé volt. Falai oszlopos-pallós szerkezetűek, teteje zsúpfedeles, a kamra és a pitvar ajtaja pedig egyszerű fa forgócsapokon áll. Minden helyiségben pelyvával és korpával kevert agyagpadló van, a belső terek pedig egy szegény, több generációs család életét mutatják be a 19. század második feléből.
Parasztház, Kobylniki (19. század első fele)A házat a 19. század első felében építették, és eredetileg alapfal helyett nagy mezei köveken állt. A szobában a kontyolást, vagyis a lakodalom egyik részét mutatják be: a menyasszonyt felfordított dagasztóteknőre ültették, levették róla a koszorút, és kendőt kötöttek a fejére. A szoba berendezése a két világháború közötti időszakból származik.
Porta, Gęsice (19. század)A portát egy ház alkotja, amelyet 1852-ben Paweł Masternak épített, valamint egy 19. századi pajta két szérűvel és három oldalsó tárolórekesszel. A ház megőrizte a Łagów környéki építkezés régi jellegzetességeit: eredetileg közvetlenül a földön állt, ajtaja forgócsapokon nyílik, és a kamra fölött rendkívül vastag a mennyezet. A szoba gerendájába belevésték az építés évét és egy körbe írt keresztet. Ma oktatási célú porta.
Parasztház, Świątniki (1758)A házat 1758-ban építették, és egy fedél alatt vannak a lakóhelyiségek és a lóistálló. A legérdekesebb a régies rúdkémény: szalmával befont és agyaggal tapasztott rudakból készült, füstjárata pedig feneketlen fazekakból áll. A kamrában szövőszék áll, mert Świątniki falu a 19. században híres volt lenvászonszövőiről, akiket niciorze néven ismertek.
Parasztház, Niedziałki (19. század)A Rytwiany községhez tartozó Niedziałki faluból származó házat valószínűleg 1860 körül építették fenyőgerendákból. A tetőt simára fedték rozsszalmával, az elülső tetősíkban pedig mozgatható csapóajtó van a padláson tárolt gabona szellőztetésére. Minden helyiségben agyagpadló van, a belső terek pedig egy szegény parasztcsalád életét mutatják be a 20. század elejéről.
Pajta, Ciuślice (19. század)A Ciuślice faluból származó pajtát a 19. század második felében építették. Falait fenyőgerendákból álló váz alkotja, a köztük lévő részeket vastag, hántolatlan vesszőből font fonat tölti ki. Nyeregtetejét zsúp fedi, két oldalsó tárolórekesze és középen áthajtós szérűje van, és az Ostrowce faluból származó házzal együtt alkotja a halászportát.
Ház, Wąchock (1870)A házat 1870 körül építették Wąchock kisvárosban, kövezett, áthajtós pitvarába kétszárnyú kapu vezet. Belül egy háború előtti kisvárosi fényképészműhely látható: műterem fa állványon álló harmonikás fényképezőgéppel, fotóháttérrel és forgószékkel, valamint sötétkamra nagyítógéppel. Mellette berendezték a fényképész lakását is.
Ház, Wąchock (1863)A házat 1863-ban a Grzybowski család építette Wąchock kisvárosban, a Starachowicka utcában, és az ottani házakra jellemző a kövezett pitvar. Egy 20. század 30-as éveiből való élelmiszerboltot rendeztek be benne, Końskie városából származó régi cégtáblával, a Haberbusch sörfőzde jégszekrényével, fagylaltgéppel és petróleumadagolóval. A második helyiségben szódavízüzem van, a pitvar másik oldalán pedig a boltos lakása.
Ház, Ćmielów (1800)A házat 1800-ban Jan Wójcik építette, és a skanzen építészetileg egyik legszebb épülete: csonkakontyos teteje és félköríves szemöldökű bejárata van. A nagy szobában a mennyezetet egy hatalmas vörösfenyő gerenda tartja, amelyet siestrzannak hívnak. A belső terek egy sokgyermekes kisvárosi család otthonát mutatják be a két világháború közötti időszakból, gyári porcelánnal, amely Ćmielów kisvárosban korán kiszorította az agyagedényeket.
Ház, Daleszyce (1892)A házat 1892-ben Franciszek Malarecki építette, a skanzenben pedig egy kisvárosi piactér házsorában áll. A szobában cipészműhelyt rendeztek be kaptafákkal, árakkal, sámfákkal és javításra váró cipőkkel, mert Daleszyce kisvárosban a 16. század óta foglalkoztak cipészettel. A házzal közös fedél alatt kis istálló van, a szoba gerendájába pedig belevésték az építés évét és az IHS jelet.
Kápolna / kereszt 2
Dębnói kápolnaA fa kápolna a két világháború között épült. Háromoldalú záródású apszisa, zsindelytetője és két félköríves záródású ablaka van, sötétkék és sárga üvegekkel. Figyeld meg az eredeti ajtót öntöttvas kilinccsel és angyalos zárpajzzsal, belül pedig az oltárt a Szeplőtelen Szűzanya képével.
Bielinyi útmenti kápolna (19. század)A 19. századi fa oszlopkápolna a Świętokrzyskie-hegységből származik, a múzeum a 20. század 80-as éveiben szerezte meg. A radkowicei porta mögött áll, a löszszektorba vezető ösvény mellett. A három fülkés szekrényt magas fiatorony koronázza kovácsoltvas kereszttel. A középső fülkében vékony bádoglemezből kivágott feszület van, az oldalsókban pedig színes szentképek üveg mögött.
Étkezés 1
FogadóFogadó a skanzen bejáratánál, ahol ebédelhetsz vagy megihatsz egy teát.
Mosdók / pénztárak / parkoló 3
Pénztár a magtárban, Chęciny (18. század)A 18. századi magtár, amely egykor a Chęciny városában álló klarissza apácakolostoré volt, közvetlenül a bejáratnál áll. Itt van a pénztár, a turisztikai információ és a kiadványok árusítása, a pénztárban pedig érdemes skanzentérképet kérni.
Mosdók (parasztház, Klonów)Mosdók a Klonów faluból származó parasztházban, a skanzen bejáratánál, a kisvárosi szektorban.
Mosdók (tehénistálló, Mostki)Mosdók a Mostki faluból származó, újjáépített tehénistállóban, a kúria és majorság szektorban. Van itt mosdó fogyatékossággal élők számára is.
Tokarniai skanzenTuri letöltése