Arzenál: a Tajemnice codzienności állandó kiállítás ★A toruńi erőd egykori tüzérségi arzenálja 1824-ből való, ma ez a múzeum főépülete, első állandó kiállítását 1960-ban nyitották meg itt. Ma itt található a pénztár, az ajándékbolt és a „Tajemnice codzienności” (A mindennapok titkai) című kiállítás. Népi kultúra és határvidékei Kujáviától a Balti-tengerig (1850-1950). Érdemes összekötni egy skanzenbeli sétával, mert ugyanazokból a régiókból mutat be tárgyakat, ahonnan a házak származnak.
Bakos szélmalom Wójtówkából (1896) ★A kujáviai Bądkowo községhez tartozó Wójtówkából származó bakos szélmalmot 1896-ban építették, és a Salamoński család három molnárnemzedéke dolgozott benne. Az egész épület egy vastag fenyőoszlopon fordul el, hogy a vitorlákat szélirányba lehessen állítani, falai pedig nem érnek a földhöz. A szélmalom ma is működőképes, és a múzeum a parki rendezvényeken beindítja.
Ház Skórzennóból (19. század közepe) ★A kociewiei Osiek községhez tartozó Skórzennóból származó házat a 19. század közepe táján építették. Rendkívül gazdagon díszített, növényi motívumos ajtaja és ablaktáblái emelik ki, a bejárat előtt pedig fülkeszerű tornác áll. Bent van a nagyszülők szobája régebbi berendezéssel és a fiatalok szobája 20. század eleji bútorokkal, a kamrában pedig konyhai edények és készletek.
Vízimalom Strzygiből (20. század eleje) ★A dobrzyńi földön, Osiek községben fekvő Strzygiből származó vízimalmot a 20. század elején építették, és 1995-ben nyitották meg a látogatók előtt a parkban. Először vízikerék hajtotta, később turbina, egy erőátviteli rendszer pedig a hántológépet, a felvonókat és az őrlőszéket mozgatta három szinten. Bent láthatod az eredeti berendezést és a korszerűsítés idejéből származó gépeket.
Istállós ház Suchából (19. század eleje) ★A Tucholai-erdőben, Lubiewo községben fekvő Suchából származó istállós ház a 19. század elejéről való. A bejáratot díszesen kifaragott sarki tornác védi, az oromzatot pedig halszálkamintásan rakott deszkák, kerek nyílások és a tető csúcsán ülő fa madárka díszíti. Az egyik szobában az idősebb gazdák laktak 19. századi bútorok között, a másikban a fiatalabbak a gyerekekkel, a konyhát pedig mindannyian közösen használták.
Ház Męcikałból (19. század eleje) ★A kasubföldi Brusy községhez tartozó Męcikałból származó ház a 19. század elején épült. A két bejárat fölé előreugró tető nyúlik, amely oszlopok nélküli tornácot alkot. Egy kisbirtokos gazda háromnemzedékes családja élt itt: halásztak, és idénymunkát vállaltak a gazdagabbaknál. A nagyapa kosarat font és méheket tartott, a nagymama pedig értett a gyógynövényekhez.
Füstös ház Laskiból (19. század közepe) ★A Tucholai-erdőben, Śliwice községben fekvő Laskiból származó ház nagyjából a 19. század közepéről való. Kémény nélküli füstös ház: a nyílt tűzhely füstje a padlásra szállt, onnan pedig a tető oromzatain lévő nyílásokon távozott, az ablakokban üveg helyett ökörhólyagból készült hártya van. Föld nélküli család élt itt tyúkokkal és egyetlen kecskével, áfonya- és gombaszedéssel, valamint erdei munkával egészítették ki a jövedelmüket.
Kovácsműhely Jastrzębiéből (19. század 2. fele) ★A Bartniczka községhez tartozó Jastrzębiéből származó kovácsműhelyt a 19. század 2. felében építették. Bent egy nagy, kétszarvú üllő és egy kisebb segédüllő áll, mögöttük a tűzhely, a satukkal felszerelt asztalon és a falakon pedig kovácsszerszámok hevernek és lógnak. A műhely előtt különleges ketrec áll, amelybe patkoláskor a nyugtalan lovat vezették.
Ház Rakutowóból (19. század eleje) ★Egy módos gazda háza a kujáviai Kowal községhez tartozó Rakutowóból, a 19. század elején épült. A belső tér egy kétnemzedékes család életét mutatja be a 19. és 20. század fordulójáról: hétköznapokon a konyhában, a kamrában és a kis szobában főztek, dolgoztak és aludtak, a szentképekkel díszített nagy szobát pedig ünnepekre és családi alkalmakra nyitották ki. A ház előtt fa kút áll.
Tűzoltószertár Pływaczewóból (20. század eleje) ★A Ryńsk községhez tartozó Pływaczewo önkéntes tűzoltóságának szertára a 20. század elején épült. A legfontosabb darab a 19. és 20. század fordulójáról származó lovas tűzoltókocsi víztartállyal és teljes felszereléssel, mellette, egy toldaléképületben pedig fa lajtoskocsi áll. A szertár mellett harangláb magasodik öntöttvas haranggal, amellyel a falut tűz esetén riasztották.
Lójárgány Wierzchucin KrólewskibőlA fa lójárgány a tucholai portán áll, oszlopokon nyugvó tetőcske alatt. A kör alakú ösvényen körbe-körbe járó ló forgatta a szerkezetet, mozgását pedig a gazdasági gépekre vitték át. A járgány Wierzchucin Królewskiből származik, a parkban pedig keresd meg a fatörzsből vájt kaptárakat is.
Tehénistálló Kłodawából (19. század eleje)A kasubföldi Chojnice községhez tartozó Kłodawából származó tehénistálló a 19. század elejéről való. Bent három különálló helyiség van az állatoknak, jobbra pedig egy kocsiszín, mindez egyetlen zsúptető alatt. Figyeld meg, hogyan helyezte el a gazda egy tető alatt az állatokat és a szekeret.
Kenyérsütő kemence KasubföldrőlA szabadon álló kenyérsütő kemence egy 19. század végi kasub kemence rekonstrukciója. Az ilyen kemencéket a porta közelében, a mezőn, a kertben vagy a gyümölcsösben építették, és több család vagy egy módos gazdaság sütött bennük kenyeret. A kőalapon álló kemencét meredek deszkatetőcske védi.
Uradalmi magtár Bronisławból (1767)A kujáviai Bronisławból származó uradalmi magtárat 1767-ben építették. Az ilyen magtárakban tárolta az udvarház a majorság gabonáját, ezért az épület sokszorta nagyobb, mint a kujáviai porta kis paraszti magtára. Járd körbe, és nézd meg a magas, négy oldalra lejtő zsúptetőt.
Istálló Rakutowóból, az úgynevezett gliniankaA kujáviai Rakutowóból származó, gliniankának nevezett állattartó épület egy 19. század 2. feléből való tehénistálló rekonstrukciója. Falait szalmával kevert agyaggal tapasztották és mésszel fehérítették, tetejét zsúp fedi. Bent tyúkól, tehénistálló és lóistálló van, az egykori disznóól helyén pedig olajütő működik, amely bemutatja, hogyan préselték a gazdaságban az olajat saját használatra.
Csűr Kowalból (1806)A kujáviai Kowalból származó csűr egy 1806-os épület rekonstrukciója, amelyet a 2004-es tűzvész után építettek újjá. Ez a kujáviai porta legnagyobb épülete: a széles kapun hajtott be a szénával vagy gabonával megrakott szekér, ablakai pedig nincsenek, mert itt nem volt szükség fényre. Középen szérű húzódik, ahol a gabonát csépelték és a mezőgazdasági gépeket tartották, két oldalán pedig két rekesz van a csépeletlen gabonának, a szalmának és a szénának.