Fotó 1bumer, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons
SkanzenToruń, Kujávia-Pomeránia, Lengyelország

Toruńi skanzen gyerekekkel: látnivalók, térkép és útvonal

Toruńi Néprajzi Park. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.

18pont megnézésre vár
10az ajánlott útvonalon
kb. 1 óra 30 perclátogatás gyerekekkel

Indulás előtt

kb. 1 óra 30 percnyugodt tempóban, szünetekkel
0a mosdók nincsenek a térképen, kérdezz a pénztárnál
1étkezési lehetőség
A pénztár és az ajándékbolt az Arzenálban van, ahol a „Tajemnice codzienności” (A mindennapok titkai) című állandó kiállítás is látható, amelyet könnyű összekötni egy parki sétával. Babakocsival a legkényelmesebb a múzeum területére a Uniwersytecka utca felől bejutni, a skanzen audioguide-ját pedig okostelefonon is meghallgathatod. A kutyát pórázon magaddal hozhatod.
  • Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
  • A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
  • Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.

Toruńi skanzen a Turi alkalmazásban

Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.

Letöltés Androidra
9:41
Toruńi skanzen a Turi alkalmazásban: térkép látogatási útvonallal
Az alkalmazásban

Így látszik a Turiban: Toruńi skanzen

Ugyanaz a térkép, de a helyzeteddel és pontról pontra vezető útvonallal. A telefon megmondja, merre menj, mennyi van hátra, és hol a legközelebbi mosdó.

  • Ajánlott útvonal kezdésnek, vagy saját terv annyi időre, amennyid van
  • Olvasható és hallgatható leírások, hangos idegenvezetőként is, amikor odaérsz egy ponthoz
  • Pecsétek a felfedező útlevélbe a látogatás szakaszaiért
Turi letöltése Androidra

A helyszín térképe

Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.

Térkép: Toruńi skanzen
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak

Térkép: OpenStreetMap (ODbL) és BDOT10k GUGiK, légifotókon ellenőrizve. Leírások és fotók: Turi és Wikimedia Commons. Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.

Érdemes megnézni

A Maria Znamierowska-Prüfferowa Néprajzi Múzeum Néprajzi Parkja skanzen Toruń szívében, az óváros közelében, amelyet 1969-ben nyitottak meg a látogatók előtt. 1,7 hektáron 19 nagy falusi épület áll, amelyeket Kasubföldről, a Tucholai-erdőből, Kociewiéből, Kujáviából, valamint a chełmnói és a dobrzyńi földről telepítettek át, többségük a 18. és 19. századból való. Körülöttük kis kápolnák, kutak, kis pincék, galambdúc és sokféle kerítés található. A kiállítás magját három teljes porta alkotja: a kujáviai, a kasub és a tucholai. A gyerekeket leginkább a működő bakos szélmalom, a kerekes vízimalom, a kovácsműhely, a kémény nélküli füstös ház és a lovas tűzoltókocsit őrző szertár fogja érdekelni. A házak belsejét úgy rendezték be, ahogy a szegényebb és a módosabb családok éltek bennük, nyáron pedig a múzeum régi mesterségek és gazdasági munkák bemutatóit tartja.

Arzenál: a Tajemnice codzienności állandó kiállításFotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons1
Épület / műemlék

Arzenál: a Tajemnice codzienności állandó kiállítás

A toruńi erőd egykori tüzérségi arzenálja 1824-ből való, ma ez a múzeum főépülete, első állandó kiállítását 1960-ban nyitották meg itt. Ma itt található a pénztár, az ajándékbolt és a „Tajemnice codzienności” (A mindennapok titkai) című kiállítás. Népi kultúra és határvidékei Kujáviától a Balti-tengerig (1850-1950). Érdemes összekötni egy skanzenbeli sétával, mert ugyanazokból a régiókból mutat be tárgyakat, ahonnan a házak származnak.

Bakos szélmalom Wójtówkából (1896)Fotó 1bumer, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons2
Épület / műemlék

Bakos szélmalom Wójtówkából (1896)

A kujáviai Bądkowo községhez tartozó Wójtówkából származó bakos szélmalmot 1896-ban építették, és a Salamoński család három molnárnemzedéke dolgozott benne. Az egész épület egy vastag fenyőoszlopon fordul el, hogy a vitorlákat szélirányba lehessen állítani, falai pedig nem érnek a földhöz. A szélmalom ma is működőképes, és a múzeum a parki rendezvényeken beindítja.

Ház Skórzennóból (19. század közepe)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons3
Épület / műemlék

Ház Skórzennóból (19. század közepe)

A kociewiei Osiek községhez tartozó Skórzennóból származó házat a 19. század közepe táján építették. Rendkívül gazdagon díszített, növényi motívumos ajtaja és ablaktáblái emelik ki, a bejárat előtt pedig fülkeszerű tornác áll. Bent van a nagyszülők szobája régebbi berendezéssel és a fiatalok szobája 20. század eleji bútorokkal, a kamrában pedig konyhai edények és készletek.

Vízimalom Strzygiből (20. század eleje)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons4
Épület / műemlék

Vízimalom Strzygiből (20. század eleje)

A dobrzyńi földön, Osiek községben fekvő Strzygiből származó vízimalmot a 20. század elején építették, és 1995-ben nyitották meg a látogatók előtt a parkban. Először vízikerék hajtotta, később turbina, egy erőátviteli rendszer pedig a hántológépet, a felvonókat és az őrlőszéket mozgatta három szinten. Bent láthatod az eredeti berendezést és a korszerűsítés idejéből származó gépeket.

Istállós ház Suchából (19. század eleje)Fotó 1bumer, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons5
Épület / műemlék

Istállós ház Suchából (19. század eleje)

A Tucholai-erdőben, Lubiewo községben fekvő Suchából származó istállós ház a 19. század elejéről való. A bejáratot díszesen kifaragott sarki tornác védi, az oromzatot pedig halszálkamintásan rakott deszkák, kerek nyílások és a tető csúcsán ülő fa madárka díszíti. Az egyik szobában az idősebb gazdák laktak 19. századi bútorok között, a másikban a fiatalabbak a gyerekekkel, a konyhát pedig mindannyian közösen használták.

Ház Męcikałból (19. század eleje)Fotó 1bumer, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons6
Épület / műemlék

Ház Męcikałból (19. század eleje)

A kasubföldi Brusy községhez tartozó Męcikałból származó ház a 19. század elején épült. A két bejárat fölé előreugró tető nyúlik, amely oszlopok nélküli tornácot alkot. Egy kisbirtokos gazda háromnemzedékes családja élt itt: halásztak, és idénymunkát vállaltak a gazdagabbaknál. A nagyapa kosarat font és méheket tartott, a nagymama pedig értett a gyógynövényekhez.

Füstös ház Laskiból (19. század közepe)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék

Füstös ház Laskiból (19. század közepe)

A Tucholai-erdőben, Śliwice községben fekvő Laskiból származó ház nagyjából a 19. század közepéről való. Kémény nélküli füstös ház: a nyílt tűzhely füstje a padlásra szállt, onnan pedig a tető oromzatain lévő nyílásokon távozott, az ablakokban üveg helyett ökörhólyagból készült hártya van. Föld nélküli család élt itt tyúkokkal és egyetlen kecskével, áfonya- és gombaszedéssel, valamint erdei munkával egészítették ki a jövedelmüket.

Kovácsműhely Jastrzębiéből (19. század 2. fele)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons8
Épület / műemlék

Kovácsműhely Jastrzębiéből (19. század 2. fele)

A Bartniczka községhez tartozó Jastrzębiéből származó kovácsműhelyt a 19. század 2. felében építették. Bent egy nagy, kétszarvú üllő és egy kisebb segédüllő áll, mögöttük a tűzhely, a satukkal felszerelt asztalon és a falakon pedig kovácsszerszámok hevernek és lógnak. A műhely előtt különleges ketrec áll, amelybe patkoláskor a nyugtalan lovat vezették.

Ház Rakutowóból (19. század eleje)Fotó 1bumer, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons9
Épület / műemlék

Ház Rakutowóból (19. század eleje)

Egy módos gazda háza a kujáviai Kowal községhez tartozó Rakutowóból, a 19. század elején épült. A belső tér egy kétnemzedékes család életét mutatja be a 19. és 20. század fordulójáról: hétköznapokon a konyhában, a kamrában és a kis szobában főztek, dolgoztak és aludtak, a szentképekkel díszített nagy szobát pedig ünnepekre és családi alkalmakra nyitották ki. A ház előtt fa kút áll.

Tűzoltószertár Pływaczewóból (20. század eleje)Fotó Dawid Galus, CC BY-SA 3.0 pl, Wikimedia Commons10
Épület / műemlék

Tűzoltószertár Pływaczewóból (20. század eleje)

A Ryńsk községhez tartozó Pływaczewo önkéntes tűzoltóságának szertára a 20. század elején épült. A legfontosabb darab a 19. és 20. század fordulójáról származó lovas tűzoltókocsi víztartállyal és teljes felszereléssel, mellette, egy toldaléképületben pedig fa lajtoskocsi áll. A szertár mellett harangláb magasodik öntöttvas haranggal, amellyel a falut tűz esetén riasztották.

Minden pont (19)

A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.

Épület / műemlék 16
Arzenál: a Tajemnice codzienności állandó kiállítás ★A toruńi erőd egykori tüzérségi arzenálja 1824-ből való, ma ez a múzeum főépülete, első állandó kiállítását 1960-ban nyitották meg itt. Ma itt található a pénztár, az ajándékbolt és a „Tajemnice codzienności” (A mindennapok titkai) című kiállítás. Népi kultúra és határvidékei Kujáviától a Balti-tengerig (1850-1950). Érdemes összekötni egy skanzenbeli sétával, mert ugyanazokból a régiókból mutat be tárgyakat, ahonnan a házak származnak.
Bakos szélmalom Wójtówkából (1896) ★A kujáviai Bądkowo községhez tartozó Wójtówkából származó bakos szélmalmot 1896-ban építették, és a Salamoński család három molnárnemzedéke dolgozott benne. Az egész épület egy vastag fenyőoszlopon fordul el, hogy a vitorlákat szélirányba lehessen állítani, falai pedig nem érnek a földhöz. A szélmalom ma is működőképes, és a múzeum a parki rendezvényeken beindítja.
Ház Skórzennóból (19. század közepe) ★A kociewiei Osiek községhez tartozó Skórzennóból származó házat a 19. század közepe táján építették. Rendkívül gazdagon díszített, növényi motívumos ajtaja és ablaktáblái emelik ki, a bejárat előtt pedig fülkeszerű tornác áll. Bent van a nagyszülők szobája régebbi berendezéssel és a fiatalok szobája 20. század eleji bútorokkal, a kamrában pedig konyhai edények és készletek.
Vízimalom Strzygiből (20. század eleje) ★A dobrzyńi földön, Osiek községben fekvő Strzygiből származó vízimalmot a 20. század elején építették, és 1995-ben nyitották meg a látogatók előtt a parkban. Először vízikerék hajtotta, később turbina, egy erőátviteli rendszer pedig a hántológépet, a felvonókat és az őrlőszéket mozgatta három szinten. Bent láthatod az eredeti berendezést és a korszerűsítés idejéből származó gépeket.
Istállós ház Suchából (19. század eleje) ★A Tucholai-erdőben, Lubiewo községben fekvő Suchából származó istállós ház a 19. század elejéről való. A bejáratot díszesen kifaragott sarki tornác védi, az oromzatot pedig halszálkamintásan rakott deszkák, kerek nyílások és a tető csúcsán ülő fa madárka díszíti. Az egyik szobában az idősebb gazdák laktak 19. századi bútorok között, a másikban a fiatalabbak a gyerekekkel, a konyhát pedig mindannyian közösen használták.
Ház Męcikałból (19. század eleje) ★A kasubföldi Brusy községhez tartozó Męcikałból származó ház a 19. század elején épült. A két bejárat fölé előreugró tető nyúlik, amely oszlopok nélküli tornácot alkot. Egy kisbirtokos gazda háromnemzedékes családja élt itt: halásztak, és idénymunkát vállaltak a gazdagabbaknál. A nagyapa kosarat font és méheket tartott, a nagymama pedig értett a gyógynövényekhez.
Füstös ház Laskiból (19. század közepe) ★A Tucholai-erdőben, Śliwice községben fekvő Laskiból származó ház nagyjából a 19. század közepéről való. Kémény nélküli füstös ház: a nyílt tűzhely füstje a padlásra szállt, onnan pedig a tető oromzatain lévő nyílásokon távozott, az ablakokban üveg helyett ökörhólyagból készült hártya van. Föld nélküli család élt itt tyúkokkal és egyetlen kecskével, áfonya- és gombaszedéssel, valamint erdei munkával egészítették ki a jövedelmüket.
Kovácsműhely Jastrzębiéből (19. század 2. fele) ★A Bartniczka községhez tartozó Jastrzębiéből származó kovácsműhelyt a 19. század 2. felében építették. Bent egy nagy, kétszarvú üllő és egy kisebb segédüllő áll, mögöttük a tűzhely, a satukkal felszerelt asztalon és a falakon pedig kovácsszerszámok hevernek és lógnak. A műhely előtt különleges ketrec áll, amelybe patkoláskor a nyugtalan lovat vezették.
Ház Rakutowóból (19. század eleje) ★Egy módos gazda háza a kujáviai Kowal községhez tartozó Rakutowóból, a 19. század elején épült. A belső tér egy kétnemzedékes család életét mutatja be a 19. és 20. század fordulójáról: hétköznapokon a konyhában, a kamrában és a kis szobában főztek, dolgoztak és aludtak, a szentképekkel díszített nagy szobát pedig ünnepekre és családi alkalmakra nyitották ki. A ház előtt fa kút áll.
Tűzoltószertár Pływaczewóból (20. század eleje) ★A Ryńsk községhez tartozó Pływaczewo önkéntes tűzoltóságának szertára a 20. század elején épült. A legfontosabb darab a 19. és 20. század fordulójáról származó lovas tűzoltókocsi víztartállyal és teljes felszereléssel, mellette, egy toldaléképületben pedig fa lajtoskocsi áll. A szertár mellett harangláb magasodik öntöttvas haranggal, amellyel a falut tűz esetén riasztották.
Lójárgány Wierzchucin KrólewskibőlA fa lójárgány a tucholai portán áll, oszlopokon nyugvó tetőcske alatt. A kör alakú ösvényen körbe-körbe járó ló forgatta a szerkezetet, mozgását pedig a gazdasági gépekre vitték át. A járgány Wierzchucin Królewskiből származik, a parkban pedig keresd meg a fatörzsből vájt kaptárakat is.
Tehénistálló Kłodawából (19. század eleje)A kasubföldi Chojnice községhez tartozó Kłodawából származó tehénistálló a 19. század elejéről való. Bent három különálló helyiség van az állatoknak, jobbra pedig egy kocsiszín, mindez egyetlen zsúptető alatt. Figyeld meg, hogyan helyezte el a gazda egy tető alatt az állatokat és a szekeret.
Kenyérsütő kemence KasubföldrőlA szabadon álló kenyérsütő kemence egy 19. század végi kasub kemence rekonstrukciója. Az ilyen kemencéket a porta közelében, a mezőn, a kertben vagy a gyümölcsösben építették, és több család vagy egy módos gazdaság sütött bennük kenyeret. A kőalapon álló kemencét meredek deszkatetőcske védi.
Uradalmi magtár Bronisławból (1767)A kujáviai Bronisławból származó uradalmi magtárat 1767-ben építették. Az ilyen magtárakban tárolta az udvarház a majorság gabonáját, ezért az épület sokszorta nagyobb, mint a kujáviai porta kis paraszti magtára. Járd körbe, és nézd meg a magas, négy oldalra lejtő zsúptetőt.
Istálló Rakutowóból, az úgynevezett gliniankaA kujáviai Rakutowóból származó, gliniankának nevezett állattartó épület egy 19. század 2. feléből való tehénistálló rekonstrukciója. Falait szalmával kevert agyaggal tapasztották és mésszel fehérítették, tetejét zsúp fedi. Bent tyúkól, tehénistálló és lóistálló van, az egykori disznóól helyén pedig olajütő működik, amely bemutatja, hogyan préselték a gazdaságban az olajat saját használatra.
Csűr Kowalból (1806)A kujáviai Kowalból származó csűr egy 1806-os épület rekonstrukciója, amelyet a 2004-es tűzvész után építettek újjá. Ez a kujáviai porta legnagyobb épülete: a széles kapun hajtott be a szénával vagy gabonával megrakott szekér, ablakai pedig nincsenek, mert itt nem volt szükség fényre. Középen szérű húzódik, ahol a gabonát csépelték és a mezőgazdasági gépeket tartották, két oldalán pedig két rekesz van a csépeletlen gabonának, a szalmának és a szénának.
Kápolna / kereszt 1
Kápolna a Rózsafüzéres Szűz Mária szobrávalA házi kápolna a tucholai portán, a Suchából származó ház melletti kertben áll. A fülkében a Rózsafüzéres Szűz Mária festett faszobra látható, koronával, karján a Kisjézussal. A park kápolnái és útszéli keresztjei megmutatják, milyen fontos volt a falusi népi vallásosság.
Egyéb 1
Galambdúc a kasub portánA fából készült galambdúc a kasub portán áll, amelyhez a męcikałi ház és a kłodawai tehénistálló is tartozik. A múzeum kalauza felhívja a figyelmet arra, hogy a porta gazdája galambokat és méheket tartott, és a galambdúc ennek egyik nyoma. Számold meg a gyerekekkel a nyílásokat, amelyeken a madarak berepültek.
Étkezés 1
Ház Granowóból, Karczma u DamrokiA kasubföldi Chojnice községhez tartozó Granowóból származó házat a parkba költöztetése után Karczma u Damroki néven étteremmé alakították. Mielőtt bemész, állj meg egy pillanatra, és nézd meg a falak és a tető harmonikus arányait, a díszes, kétnyílású tornácot és az oromzat mintás deszkaburkolatát.
Toruńi skanzenTuri letöltése