Fotó Pierre-Selim Huard, CC BY 4.0, Wikimedia Commons
ÓvárosBerlin, Németország

Berlin: Brandenburgi kapu, Unter den Linden és Múzeum-sziget: látnivalók, térkép és útvonal

Berlin: Brandenburgi kapu, Unter den Linden és Múzeum-sziget. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.

18pont megnézésre vár
15az ajánlott útvonalon
kb. 4 óralátogatás

Indulás előtt

kb. 4 óranyugodt tempóban, szünetekkel
9mosdók a térképen
ingyenes belépésa múzeumokba és tornyokba külön jegy kell
A séta a Platz der Republikon kezdődik, a Reichstag előtt. A legközelebbi a Brandenburger Tor S-Bahn- és metróállomás (S1, S2, S25, S26 és U5 vonal), ahonnan néhány perc alatt odaérsz, a Brandenburgi kapu környékére pedig a 100-as busz is jár. Az ajánlott útvonal az Alexanderplatzon ér véget, ahol felszállhatsz az S-Bahnra, az U2, U5 és U8 metróra vagy regionális vonatra. Ha már a központban vagy, a Turi a legközelebbi ponttól vezet. A városi séta és az emlékmű sztélémezeje ingyenes, a Reichstag kupolájába előzetes regisztrációval, személyazonosító okmánnyal ingyen mehetsz be, naponta 8 és 24 óra között. Fizetős a dóm, a Tévétorony (naponta 10 és 23 óra között), a Humboldt Forum tetőterasza és a múzeumok, a Pergamon Múzeum pedig a tervek szerint csak 2027. június 4-én nyílik meg újra. A dóm kupolagalériájára 270 lépcsőfok vezet, egyébként az útvonal sík terepen, utcákon és tereken halad. Mosdót a múzeumokban és az útvonal menti kávézókban találsz. Télen az útvonal minden pontja látogatható, csak korábban sötétedik. Az útvonal körülbelül 5 kilométer, számolj nagyjából négy órával, múzeumlátogatás nélkül.
  • Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
  • A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
  • Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.

Berlin: Mitte a Turi alkalmazásban

Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.

Letöltés Androidra

A helyszín térképe

Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.

Térkép: Berlin: Mitte
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak

Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.

Érdemes megnézni

Mitte Berlin történelmi központja, ahol néhány kilométeren belül találkozik a királyi Poroszország, a császárság, a második világháború és a város fallal való kettéosztása. A séta a Reichstagtól és a Brandenburgi kaputól indul, elhalad a holokauszt áldozatainak emlékműve és a Gendarmenmarkt tér mellett, majd az Unter den Linden sugárúton át az UNESCO listájára felvett Múzeum-szigetre vezet. Innen a Spreén át az 1200 körül alapított Miklós-negyedbe jut, és a Tévétorony alatt, az Alexanderplatzon ér véget.

A Reichstag és az üvegkupolaFotó Anil Öztas, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons1
Épület / műemlék

A Reichstag és az üvegkupola

A Reichstag épülete 1884-1894 között épült Paul Wallot tervei szerint, a „Dem deutschen Volke”, vagyis „A német népnek” feliratot 1916-ban helyezték el a bejárat fölött. 1933-ban az épület leégett, 1945-ben a berlini harcok után rom volt. 1995-1999 között Norman Foster építette át, és 1999 óta újra itt ülésezik a Bundestag, a német parlament. Az üvegkupola átmérője 40 méter, a kilátóteraszra két spirális rámpa vezet fel benne, mindkettő körülbelül 230 méter hosszú. A belépés ingyenes, de előre regisztrálni kell, és személyazonosító okmány is szükséges.

A Brandenburgi kapu és a Pariser PlatzFotó Pierre-Selim Huard, CC BY 4.0, Wikimedia Commons2
Látnivaló

A Brandenburgi kapu és a Pariser Platz

A Brandenburgi kapu Berlin egyetlen megmaradt városkapuja. Carl Gotthard Langhans tervezte, és 1788-1791 között épült az athéni Akropolisz bejárata, a Propülaia mintájára: 12 oszlop 5 átjárót alkot. A tetején Johann Gottfried Schadow kvadrigája áll, amelyet Napóleon 1806-ban Párizsba vitetett, 1814-ben pedig visszakerült Berlinbe. A berlini fal idején a kapu zárva volt, újra 1989. december 22-én nyitották meg. A keleti oldalán terül el a Pariser Platz az Adlon szállodával, a kapu déli szárnyában pedig turisztikai információs iroda működik.

A meggyilkolt európai zsidók emlékműveFotó Photograph by Mike Peel ( www.mikepeel.net )., CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons3
Látnivaló

A meggyilkolt európai zsidók emlékműve

Az emlékművet Peter Eisenman tervezte, és 2005. május 10-én nyitották meg. 1,9 hektáros területen 2711 betonsztélé áll, magasságuk 20 centimétertől 4,7 méterig terjed, köztük keskeny ösvényeken sétálhatsz. A sztélémező éjjel-nappal nyitva áll, és ingyenes. Keleti része alatt található a föld alatti Információs Hely, körülbelül 3 millió zsidó holokauszt-áldozat nevével, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva, szintén ingyenesen.

GendarmenmarktFotó Ansgar Koreng, CC BY 3.0 de, Wikimedia Commons4
Látnivaló

Gendarmenmarkt

A teret a 17. század végén Johann Arnold Nering jelölte ki, nevét pedig a porosz Gendarmen vértesezredről kapta, amelynek istállói 1773-ig itt álltak. Két oldalán két templom áll, amelyeket dómnak neveznek: északon a Francia dóm, amelyet a hugenották építettek 1701-1705 között, délen pedig az 1708-as Német dóm. Kupolás tornyaikat 1785-ben Carl von Gontard építette hozzájuk. Középen áll a Konzerthaus, amelyet Karl Friedrich Schinkel 1821-ben színháznak épített, előtte pedig Friedrich Schiller költő szobra. Nagyjából 2 évnyi felújítás után a teret 2025 márciusában nyitották meg újra.

Az Unter den Linden és Nagy Frigyes szobraFotó Bärwinkel,Klaus, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons5
Látnivaló

Az Unter den Linden és Nagy Frigyes szobra

Az Unter den Linden, vagyis „A hársfák alatt”, Berlin leghíresebb sugárútja, közel 1,5 kilométer hosszú és 60 méter széles. A 16. században János György választófejedelem itt jelölt ki lovaglóutat a kastélytól a Tiergarten vadaskertjéig, 1647-ben pedig hársfákkal ültették be. A középső sávon áll Nagy Frigyes király lovas szobra, Christian Daniel Rauch 1851-es alkotása. A sugárút északi oldalán a Humboldt Egyetem főépületét látod, Henrik herceg egykori palotáját.

A Bebelplatz és a könyvégetés emlékműveFotó Ansgar Koreng, CC BY 3.0 de, Wikimedia Commons6
Látnivaló

A Bebelplatz és a könyvégetés emlékműve

A tér 1741-1743 között jött létre II. Frigyes király idején Opernplatz néven, a Bebelplatz nevet 1947 óta viseli. 1933. május 10-én este náci diákok körülbelül 20 000 könyvet égettek el itt, Joseph Goebbels propagandaminiszter beszéde után. A tér közepén nézz le: a kövezetbe illesztett üveglapon át üres polcok látszanak, amelyeken mind a 20 000 elégetett könyv elférne. Ez az Üres könyvtár emlékmű, Micha Ullman alkotása. Mellé Heinrich Heine 1821-es szavait vésték: „Ez csak előjáték volt, ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is égetnek.”

Neue WacheFotó Ansgar Koreng, CC BY 3.0 de, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék

Neue Wache

A Neue Wache, vagyis Új Őrség, Karl Friedrich Schinkel első nagy berlini épülete, 1816-1818 között emelték a királyi palota őrségének őrházaként. 1993 óta a Németországi Szövetségi Köztársaság Háború és Zsarnokság Áldozatainak Központi Emlékhelye. Az üres teremben Käthe Kollwitz „Anya halott fiával” című szobrának nagyított változata áll. Fölötte a tetőn kerek nyílás van, amelyen át beesik az eső és a hó, ez a polgári lakosság két világháború alatti szenvedésére emlékeztet.

A Múzeum-sziget és az Oszlopcsarnokos udvarFotó Ray Swi-hymn from Sijhih-Taipei, Taiwan, CC BY-SA 2.0, Wikimedia Commons8
Látnivaló

A Múzeum-sziget és az Oszlopcsarnokos udvar

A Múzeum-sziget 1999 óta szerepel az UNESCO listáján. 5 múzeum alkotja: az 1830-as Régi Múzeum, az 1859-es Új Múzeum, az 1876-os Régi Nemzeti Galéria, az 1904-es Bode Múzeum és az 1910-1930 között épült Pergamon Múzeum. Az Oszlopcsarnokos udvaron állsz, az Új Múzeum, ahol Nofretete mellszobra látható, és a Régi Nemzeti Galéria között. A háborúban lerombolt Új Múzeumot David Chipperfield építette újjá, 2009-ben nyitották meg újra, 2019 óta pedig a James Simon Galéria a sziget bejárata. A Pergamon Múzeum 2023 októbere óta zárva van, a pergamoni oltárt bemutató része a tervek szerint 2027. június 4-én nyílik meg.

A Lustgarten és a Régi MúzeumFotó Photograph by Mike Peel ( www.mikepeel.net )., CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons9
Látnivaló

A Lustgarten és a Régi Múzeum

A Lustgarten, vagyis Gyönyörkert, a 16. században a választófejedelmi kastély melletti konyhakert volt. 1646-ban a Nassau-házból származó Lujza Henrietta szökőkutas kertté alakíttatta, 1713-ban pedig I. Frigyes Vilmos király gyakorlótérré tette. Északról Karl Friedrich Schinkel 1830-ban megnyílt Régi Múzeuma zárja le 18 jón oszlopával. A múzeum előtt áll a gránittál, amelyet Christian Gottlieb Cantian egy hatalmas vándorkőből faragott ki: átmérője 6,91 méter, súlya körülbelül 75 tonna, és a múzeum rotundájában kellett volna állnia, de túl nagynak bizonyult. A berliniek „levesestálnak” hívják.

Berlini dómFotó Chainwit., CC BY 4.0, Wikimedia Commons10
Épület / műemlék

Berlini dóm

A dómot 1894-1905 között építették II. Vilmos császár megbízásából Julius Raschdorff tervei szerint. Az altemplomban található a Hohenzollern-kripta, benne a Brandenburgban és Poroszországban uralkodó család tagjainak körülbelül 90 koporsójával. Wilhelm Sauer 1905-ös orgonájának 7269 sípja van. 1944-ben gyújtóbomba találta el a kupolát, a főhajót csak 1993-ban nyitották meg újra. 270 lépcsőfokon jutsz fel a kupolát körülvevő galériára, ahonnan a központra látsz; a belépés fizetős, a 18 év alattiak ingyen mehetnek be.

Humboldt Forum az újjáépített palotábanFotó Frank Schulenburg, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons11
Épület / műemlék

Humboldt Forum az újjáépített palotában

1443-tól itt állt a Hohenzollernek kastélya, 1918-ig a brandenburgi választófejedelmek, a porosz királyok és a német császárok székhelye. Barokk formáját 1698-ban kezdte kialakítani Andreas Schlüter, az átépítés 1713-ban fejeződött be. 1950-ben az NDK vezetése lebontatta a palotát, helyére 1973-1976 között felépítette a Köztársaság Palotáját, amelyet 2006-2008 között bontottak le. 2013-tól a palotát Franco Stella tervei szerint építették újjá: 3 homlokzatot barokk stílusban állítottak helyre, a keleti, Spree felőli pedig modern. Ma itt működik a Humboldt Forum az Etnológiai Múzeummal és az Ázsiai Művészeti Múzeummal, a 30 méter magasan lévő tetőteraszra pedig jeggyel, lifttel juthatsz fel.

Miklós-negyed és Szent Miklós-templomFotó Dguendel, CC BY 3.0, Wikimedia Commons12
Látnivaló

Miklós-negyed és Szent Miklós-templom

A Miklós-negyed 1200 körül jött létre, és a város legrégebbi részéhez, Ó-Berlinhez tartozik. Szíve a Szent Miklós-templom, Berlin legrégebbi temploma, amelynek építését 1230 körül kezdték. A háborús pusztítás után a templomot 1980-1983 között a régi tervek alapján építették újjá, ma múzeum működik benne. Az egész negyedet Berlin 750. évfordulójára, 1987-re építették újjá, a rekonstruált polgárházakat panelházakkal ötvözve. Nézz be az 1766-os Ephraim-palotába és az 1760-as Knoblauch-házba is, ahol a polgári lakáskultúra múzeuma található.

Vörös VárosházaFotó Diego Delso, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons13
Épület / műemlék

Vörös Városháza

A Vörös Városházát, Berlin polgármesterének és szenátusának székhelyét, 1861-ben kezdték építeni Hermann Friedrich Waesemann tervei szerint. Nevét vörös téglás homlokzatáról kapta, tornya 94 méter magas. Az első emelet magasságában fut végig a Kőkrónika: 36 terrakotta dombormű meséli el Berlin és Brandenburg történetét a 12. századtól a Német Császárság 1871-es megalakulásáig. Érdekesség a lengyelek számára: a homlokzat és a torony egyik mintája a toruńi középkori városháza lehetett.

TévétoronyFotó Diego Delso, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons14
Épület / műemlék

Tévétorony

A Tévétorony 368 méter magas, Németország legmagasabb építménye. Az NDK 1965-1969 között építette, és 1969. október 3-án nyitották meg. A lift körülbelül 40 másodperc alatt ér fel a mintegy 203 méter magasan lévő kilátóteraszra, ahonnan jó időben 42 kilométerre ellátni, 207 méteren pedig egy étterem forog. Amikor a nap rásüt a gömbre, gyakran fényes kereszt jelenik meg rajta; a berliniek ezt „a pápa bosszújának” nevezték el, mert az NDK vezetése eltávolíttatta a kereszteket a templomokról.

Alexanderplatz és a VilágóraFotó MaryG90, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons15
Látnivaló

Alexanderplatz és a Világóra

Az Alexanderplatzot I. Sándor cár tiszteletére nevezték el, aki 1805-ben Berlinbe látogatott. A téren áll az 1969-es Világóra, amelyet Erich John tervezett: 24 oldala van, minden időzónának egy, a tetején pedig a Naprendszer egyszerűsített modellje látható. A berliniek és a turisták kedvelt találkozóhelye. 1989. november 4-én itt zajlott az NDK történetének legnagyobb, a hatalomtól független tüntetése. Itt ér véget a séta: az Alexanderplatz állomásról S-Bahn, az U2, U5 és U8 metró, valamint regionális vonatok indulnak.

Minden pont (28)

A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.

Épület / műemlék 8
A Reichstag és az üvegkupola ★A Reichstag épülete 1884-1894 között épült Paul Wallot tervei szerint, a „Dem deutschen Volke”, vagyis „A német népnek” feliratot 1916-ban helyezték el a bejárat fölött. 1933-ban az épület leégett, 1945-ben a berlini harcok után rom volt. 1995-1999 között Norman Foster építette át, és 1999 óta újra itt ülésezik a Bundestag, a német parlament. Az üvegkupola átmérője 40 méter, a kilátóteraszra két spirális rámpa vezet fel benne, mindkettő körülbelül 230 méter hosszú. A belépés ingyenes, de előre regisztrálni kell, és személyazonosító okmány is szükséges.
Neue Wache ★A Neue Wache, vagyis Új Őrség, Karl Friedrich Schinkel első nagy berlini épülete, 1816-1818 között emelték a királyi palota őrségének őrházaként. 1993 óta a Németországi Szövetségi Köztársaság Háború és Zsarnokság Áldozatainak Központi Emlékhelye. Az üres teremben Käthe Kollwitz „Anya halott fiával” című szobrának nagyított változata áll. Fölötte a tetőn kerek nyílás van, amelyen át beesik az eső és a hó, ez a polgári lakosság két világháború alatti szenvedésére emlékeztet.
Berlini dóm ★A dómot 1894-1905 között építették II. Vilmos császár megbízásából Julius Raschdorff tervei szerint. Az altemplomban található a Hohenzollern-kripta, benne a Brandenburgban és Poroszországban uralkodó család tagjainak körülbelül 90 koporsójával. Wilhelm Sauer 1905-ös orgonájának 7269 sípja van. 1944-ben gyújtóbomba találta el a kupolát, a főhajót csak 1993-ban nyitották meg újra. 270 lépcsőfokon jutsz fel a kupolát körülvevő galériára, ahonnan a központra látsz; a belépés fizetős, a 18 év alattiak ingyen mehetnek be.
Humboldt Forum az újjáépített palotában ★1443-tól itt állt a Hohenzollernek kastélya, 1918-ig a brandenburgi választófejedelmek, a porosz királyok és a német császárok székhelye. Barokk formáját 1698-ban kezdte kialakítani Andreas Schlüter, az átépítés 1713-ban fejeződött be. 1950-ben az NDK vezetése lebontatta a palotát, helyére 1973-1976 között felépítette a Köztársaság Palotáját, amelyet 2006-2008 között bontottak le. 2013-tól a palotát Franco Stella tervei szerint építették újjá: 3 homlokzatot barokk stílusban állítottak helyre, a keleti, Spree felőli pedig modern. Ma itt működik a Humboldt Forum az Etnológiai Múzeummal és az Ázsiai Művészeti Múzeummal, a 30 méter magasan lévő tetőteraszra pedig jeggyel, lifttel juthatsz fel.
Vörös Városháza ★A Vörös Városházát, Berlin polgármesterének és szenátusának székhelyét, 1861-ben kezdték építeni Hermann Friedrich Waesemann tervei szerint. Nevét vörös téglás homlokzatáról kapta, tornya 94 méter magas. Az első emelet magasságában fut végig a Kőkrónika: 36 terrakotta dombormű meséli el Berlin és Brandenburg történetét a 12. századtól a Német Császárság 1871-es megalakulásáig. Érdekesség a lengyelek számára: a homlokzat és a torony egyik mintája a toruńi középkori városháza lehetett.
Tévétorony ★A Tévétorony 368 méter magas, Németország legmagasabb építménye. Az NDK 1965-1969 között építette, és 1969. október 3-án nyitották meg. A lift körülbelül 40 másodperc alatt ér fel a mintegy 203 méter magasan lévő kilátóteraszra, ahonnan jó időben 42 kilométerre ellátni, 207 méteren pedig egy étterem forog. Amikor a nap rásüt a gömbre, gyakran fényes kereszt jelenik meg rajta; a berliniek ezt „a pápa bosszújának” nevezték el, mert az NDK vezetése eltávolíttatta a kereszteket a templomokról.
Állami OperaházAz operát Nagy Frigyes számára építették Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff tervei szerint, és 1742. december 7-én nyitották meg. A berliniek Lindenopernek, vagyis Hársfák alatti Operának nevezik. Az épület 1843-ban leégett, a második világháborúban 1941-ben és 1945-ben is megrongálódott; 1951-1955 között építették újjá. Nagyjából 7 évnyi felújítás után az operát 2017. október 3-án nyitották meg újra, nézőtere 1350 férőhelyes.
ZeughausA Zeughaus, az egykori fegyvertár, az Unter den Linden legrégebbi épülete. Építését 1695-ben kezdték, és egymás után Johann Arnold Nering, Martin Grünberg, Andreas Schlüter és Jean de Bodt dolgozott rajta. A 18. században ez volt Poroszország legnagyobb fegyverraktára. Az udvaron Schlüter 22 haldokló harcos fejét helyezte el az ablakok fölött. Ma az épület a Német Történeti Múzeumé, 2021 óta felújítás miatt zárva van, az időszaki kiállításokat a mögötte álló, Ieoh Ming Pei tervezte modern épület mutatja be.
Látnivaló 10
A Brandenburgi kapu és a Pariser Platz ★A Brandenburgi kapu Berlin egyetlen megmaradt városkapuja. Carl Gotthard Langhans tervezte, és 1788-1791 között épült az athéni Akropolisz bejárata, a Propülaia mintájára: 12 oszlop 5 átjárót alkot. A tetején Johann Gottfried Schadow kvadrigája áll, amelyet Napóleon 1806-ban Párizsba vitetett, 1814-ben pedig visszakerült Berlinbe. A berlini fal idején a kapu zárva volt, újra 1989. december 22-én nyitották meg. A keleti oldalán terül el a Pariser Platz az Adlon szállodával, a kapu déli szárnyában pedig turisztikai információs iroda működik.
A meggyilkolt európai zsidók emlékműve ★Az emlékművet Peter Eisenman tervezte, és 2005. május 10-én nyitották meg. 1,9 hektáros területen 2711 betonsztélé áll, magasságuk 20 centimétertől 4,7 méterig terjed, köztük keskeny ösvényeken sétálhatsz. A sztélémező éjjel-nappal nyitva áll, és ingyenes. Keleti része alatt található a föld alatti Információs Hely, körülbelül 3 millió zsidó holokauszt-áldozat nevével, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva, szintén ingyenesen.
Gendarmenmarkt ★A teret a 17. század végén Johann Arnold Nering jelölte ki, nevét pedig a porosz Gendarmen vértesezredről kapta, amelynek istállói 1773-ig itt álltak. Két oldalán két templom áll, amelyeket dómnak neveznek: északon a Francia dóm, amelyet a hugenották építettek 1701-1705 között, délen pedig az 1708-as Német dóm. Kupolás tornyaikat 1785-ben Carl von Gontard építette hozzájuk. Középen áll a Konzerthaus, amelyet Karl Friedrich Schinkel 1821-ben színháznak épített, előtte pedig Friedrich Schiller költő szobra. Nagyjából 2 évnyi felújítás után a teret 2025 márciusában nyitották meg újra.
Az Unter den Linden és Nagy Frigyes szobra ★Az Unter den Linden, vagyis „A hársfák alatt”, Berlin leghíresebb sugárútja, közel 1,5 kilométer hosszú és 60 méter széles. A 16. században János György választófejedelem itt jelölt ki lovaglóutat a kastélytól a Tiergarten vadaskertjéig, 1647-ben pedig hársfákkal ültették be. A középső sávon áll Nagy Frigyes király lovas szobra, Christian Daniel Rauch 1851-es alkotása. A sugárút északi oldalán a Humboldt Egyetem főépületét látod, Henrik herceg egykori palotáját.
A Bebelplatz és a könyvégetés emlékműve ★A tér 1741-1743 között jött létre II. Frigyes király idején Opernplatz néven, a Bebelplatz nevet 1947 óta viseli. 1933. május 10-én este náci diákok körülbelül 20 000 könyvet égettek el itt, Joseph Goebbels propagandaminiszter beszéde után. A tér közepén nézz le: a kövezetbe illesztett üveglapon át üres polcok látszanak, amelyeken mind a 20 000 elégetett könyv elférne. Ez az Üres könyvtár emlékmű, Micha Ullman alkotása. Mellé Heinrich Heine 1821-es szavait vésték: „Ez csak előjáték volt, ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is égetnek.”
A Múzeum-sziget és az Oszlopcsarnokos udvar ★A Múzeum-sziget 1999 óta szerepel az UNESCO listáján. 5 múzeum alkotja: az 1830-as Régi Múzeum, az 1859-es Új Múzeum, az 1876-os Régi Nemzeti Galéria, az 1904-es Bode Múzeum és az 1910-1930 között épült Pergamon Múzeum. Az Oszlopcsarnokos udvaron állsz, az Új Múzeum, ahol Nofretete mellszobra látható, és a Régi Nemzeti Galéria között. A háborúban lerombolt Új Múzeumot David Chipperfield építette újjá, 2009-ben nyitották meg újra, 2019 óta pedig a James Simon Galéria a sziget bejárata. A Pergamon Múzeum 2023 októbere óta zárva van, a pergamoni oltárt bemutató része a tervek szerint 2027. június 4-én nyílik meg.
A Lustgarten és a Régi Múzeum ★A Lustgarten, vagyis Gyönyörkert, a 16. században a választófejedelmi kastély melletti konyhakert volt. 1646-ban a Nassau-házból származó Lujza Henrietta szökőkutas kertté alakíttatta, 1713-ban pedig I. Frigyes Vilmos király gyakorlótérré tette. Északról Karl Friedrich Schinkel 1830-ban megnyílt Régi Múzeuma zárja le 18 jón oszlopával. A múzeum előtt áll a gránittál, amelyet Christian Gottlieb Cantian egy hatalmas vándorkőből faragott ki: átmérője 6,91 méter, súlya körülbelül 75 tonna, és a múzeum rotundájában kellett volna állnia, de túl nagynak bizonyult. A berliniek „levesestálnak” hívják.
Miklós-negyed és Szent Miklós-templom ★A Miklós-negyed 1200 körül jött létre, és a város legrégebbi részéhez, Ó-Berlinhez tartozik. Szíve a Szent Miklós-templom, Berlin legrégebbi temploma, amelynek építését 1230 körül kezdték. A háborús pusztítás után a templomot 1980-1983 között a régi tervek alapján építették újjá, ma múzeum működik benne. Az egész negyedet Berlin 750. évfordulójára, 1987-re építették újjá, a rekonstruált polgárházakat panelházakkal ötvözve. Nézz be az 1766-os Ephraim-palotába és az 1760-as Knoblauch-házba is, ahol a polgári lakáskultúra múzeuma található.
Alexanderplatz és a Világóra ★Az Alexanderplatzot I. Sándor cár tiszteletére nevezték el, aki 1805-ben Berlinbe látogatott. A téren áll az 1969-es Világóra, amelyet Erich John tervezett: 24 oldala van, minden időzónának egy, a tetején pedig a Naprendszer egyszerűsített modellje látható. A berliniek és a turisták kedvelt találkozóhelye. 1989. november 4-én itt zajlott az NDK történetének legnagyobb, a hatalomtól független tüntetése. Itt ér véget a séta: az Alexanderplatz állomásról S-Bahn, az U2, U5 és U8 metró, valamint regionális vonatok indulnak.
Neptun-kútA Neptun-kutat Reinhold Begas tervezte, és 1891. november 1-jén leplezték le. Eredetileg a Berlini Palota előtt állt, 1969-ben, a palota lebontása után helyezték át ide, a Mária-templom és a Vörös Városháza közé. A tengerek istene körül 4 nőalak ül, akik Poroszország nagy folyóit jelképezik: a Rajnát, az Elbát, az Oderát és a Visztulát. A Visztulát a farönkökről ismered fel, az Oderát a kecskéről és a prémről, a Rajnát a halászhálóról és a szőlőről, az Elbát pedig a gabonakalászokról és a gyümölcsökről.
Mosdók / pénztárak / parkoló 10
A séta kezdete a Platz der RepublikonA séta a Platz der Republikon kezdődik, a Reichstag nyugati homlokzata előtti nagy pázsiton. Az útvonal a Brandenburgi kapun és az Unter den Linden sugárúton át a Múzeum-szigetre vezet, majd a Spreén át a Miklós-negyedbe és az Alexanderplatzra. Útközben a porosz királyokhoz, a második világháborúhoz és Berlin kettéosztásához kötődő helyeket látsz.
Nyilvános mosdó 1
Nyilvános mosdó 2
Nyilvános mosdó 3
Nyilvános mosdó 4
Nyilvános mosdó 5
Nyilvános mosdó 6
Nyilvános mosdó 7
Nyilvános mosdó 8
Nyilvános mosdó 9
Berlin: MitteTuri letöltése