Fotó Pierre-Selim Huard, CC BY 4.0, Wikimedia Commons
ÓvárosBerlin, Németország
Berlin: Brandenburgi kapu, Unter den Linden és Múzeum-sziget: látnivalók, térkép és útvonal
Berlin: Brandenburgi kapu, Unter den Linden és Múzeum-sziget. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.
ingyenes belépésa múzeumokba és tornyokba külön jegy kell
A séta a Platz der Republikon kezdődik, a Reichstag előtt. A legközelebbi a Brandenburger Tor S-Bahn- és metróállomás (S1, S2, S25, S26 és U5 vonal), ahonnan néhány perc alatt odaérsz, a Brandenburgi kapu környékére pedig a 100-as busz is jár. Az ajánlott útvonal az Alexanderplatzon ér véget, ahol felszállhatsz az S-Bahnra, az U2, U5 és U8 metróra vagy regionális vonatra. Ha már a központban vagy, a Turi a legközelebbi ponttól vezet. A városi séta és az emlékmű sztélémezeje ingyenes, a Reichstag kupolájába előzetes regisztrációval, személyazonosító okmánnyal ingyen mehetsz be, naponta 8 és 24 óra között. Fizetős a dóm, a Tévétorony (naponta 10 és 23 óra között), a Humboldt Forum tetőterasza és a múzeumok, a Pergamon Múzeum pedig a tervek szerint csak 2027. június 4-én nyílik meg újra. A dóm kupolagalériájára 270 lépcsőfok vezet, egyébként az útvonal sík terepen, utcákon és tereken halad. Mosdót a múzeumokban és az útvonal menti kávézókban találsz. Télen az útvonal minden pontja látogatható, csak korábban sötétedik. Az útvonal körülbelül 5 kilométer, számolj nagyjából négy órával, múzeumlátogatás nélkül.
Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.
Berlin: Mitte a Turi alkalmazásban
Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.
Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak
Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.
Érdemes megnézni
Mitte Berlin történelmi központja, ahol néhány kilométeren belül találkozik a királyi Poroszország, a császárság, a második világháború és a város fallal való kettéosztása. A séta a Reichstagtól és a Brandenburgi kaputól indul, elhalad a holokauszt áldozatainak emlékműve és a Gendarmenmarkt tér mellett, majd az Unter den Linden sugárúton át az UNESCO listájára felvett Múzeum-szigetre vezet. Innen a Spreén át az 1200 körül alapított Miklós-negyedbe jut, és a Tévétorony alatt, az Alexanderplatzon ér véget.
Fotó Anil Öztas, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons1
Épület / műemlék
A Reichstag és az üvegkupola
A Reichstag épülete 1884-1894 között épült Paul Wallot tervei szerint, a „Dem deutschen Volke”, vagyis „A német népnek” feliratot 1916-ban helyezték el a bejárat fölött. 1933-ban az épület leégett, 1945-ben a berlini harcok után rom volt. 1995-1999 között Norman Foster építette át, és 1999 óta újra itt ülésezik a Bundestag, a német parlament. Az üvegkupola átmérője 40 méter, a kilátóteraszra két spirális rámpa vezet fel benne, mindkettő körülbelül 230 méter hosszú. A belépés ingyenes, de előre regisztrálni kell, és személyazonosító okmány is szükséges.
Fotó Pierre-Selim Huard, CC BY 4.0, Wikimedia Commons2
Látnivaló
A Brandenburgi kapu és a Pariser Platz
A Brandenburgi kapu Berlin egyetlen megmaradt városkapuja. Carl Gotthard Langhans tervezte, és 1788-1791 között épült az athéni Akropolisz bejárata, a Propülaia mintájára: 12 oszlop 5 átjárót alkot. A tetején Johann Gottfried Schadow kvadrigája áll, amelyet Napóleon 1806-ban Párizsba vitetett, 1814-ben pedig visszakerült Berlinbe. A berlini fal idején a kapu zárva volt, újra 1989. december 22-én nyitották meg. A keleti oldalán terül el a Pariser Platz az Adlon szállodával, a kapu déli szárnyában pedig turisztikai információs iroda működik.
Fotó Photograph by Mike Peel ( www.mikepeel.net )., CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons3
Látnivaló
A meggyilkolt európai zsidók emlékműve
Az emlékművet Peter Eisenman tervezte, és 2005. május 10-én nyitották meg. 1,9 hektáros területen 2711 betonsztélé áll, magasságuk 20 centimétertől 4,7 méterig terjed, köztük keskeny ösvényeken sétálhatsz. A sztélémező éjjel-nappal nyitva áll, és ingyenes. Keleti része alatt található a föld alatti Információs Hely, körülbelül 3 millió zsidó holokauszt-áldozat nevével, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva, szintén ingyenesen.
Fotó Ansgar Koreng, CC BY 3.0 de, Wikimedia Commons4
Látnivaló
Gendarmenmarkt
A teret a 17. század végén Johann Arnold Nering jelölte ki, nevét pedig a porosz Gendarmen vértesezredről kapta, amelynek istállói 1773-ig itt álltak. Két oldalán két templom áll, amelyeket dómnak neveznek: északon a Francia dóm, amelyet a hugenották építettek 1701-1705 között, délen pedig az 1708-as Német dóm. Kupolás tornyaikat 1785-ben Carl von Gontard építette hozzájuk. Középen áll a Konzerthaus, amelyet Karl Friedrich Schinkel 1821-ben színháznak épített, előtte pedig Friedrich Schiller költő szobra. Nagyjából 2 évnyi felújítás után a teret 2025 márciusában nyitották meg újra.
Fotó Bärwinkel,Klaus, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons5
Látnivaló
Az Unter den Linden és Nagy Frigyes szobra
Az Unter den Linden, vagyis „A hársfák alatt”, Berlin leghíresebb sugárútja, közel 1,5 kilométer hosszú és 60 méter széles. A 16. században János György választófejedelem itt jelölt ki lovaglóutat a kastélytól a Tiergarten vadaskertjéig, 1647-ben pedig hársfákkal ültették be. A középső sávon áll Nagy Frigyes király lovas szobra, Christian Daniel Rauch 1851-es alkotása. A sugárút északi oldalán a Humboldt Egyetem főépületét látod, Henrik herceg egykori palotáját.
Fotó Ansgar Koreng, CC BY 3.0 de, Wikimedia Commons6
Látnivaló
A Bebelplatz és a könyvégetés emlékműve
A tér 1741-1743 között jött létre II. Frigyes király idején Opernplatz néven, a Bebelplatz nevet 1947 óta viseli. 1933. május 10-én este náci diákok körülbelül 20 000 könyvet égettek el itt, Joseph Goebbels propagandaminiszter beszéde után. A tér közepén nézz le: a kövezetbe illesztett üveglapon át üres polcok látszanak, amelyeken mind a 20 000 elégetett könyv elférne. Ez az Üres könyvtár emlékmű, Micha Ullman alkotása. Mellé Heinrich Heine 1821-es szavait vésték: „Ez csak előjáték volt, ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is égetnek.”
Fotó Ansgar Koreng, CC BY 3.0 de, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék
Neue Wache
A Neue Wache, vagyis Új Őrség, Karl Friedrich Schinkel első nagy berlini épülete, 1816-1818 között emelték a királyi palota őrségének őrházaként. 1993 óta a Németországi Szövetségi Köztársaság Háború és Zsarnokság Áldozatainak Központi Emlékhelye. Az üres teremben Käthe Kollwitz „Anya halott fiával” című szobrának nagyított változata áll. Fölötte a tetőn kerek nyílás van, amelyen át beesik az eső és a hó, ez a polgári lakosság két világháború alatti szenvedésére emlékeztet.
Fotó Ray Swi-hymn from Sijhih-Taipei, Taiwan, CC BY-SA 2.0, Wikimedia Commons8
Látnivaló
A Múzeum-sziget és az Oszlopcsarnokos udvar
A Múzeum-sziget 1999 óta szerepel az UNESCO listáján. 5 múzeum alkotja: az 1830-as Régi Múzeum, az 1859-es Új Múzeum, az 1876-os Régi Nemzeti Galéria, az 1904-es Bode Múzeum és az 1910-1930 között épült Pergamon Múzeum. Az Oszlopcsarnokos udvaron állsz, az Új Múzeum, ahol Nofretete mellszobra látható, és a Régi Nemzeti Galéria között. A háborúban lerombolt Új Múzeumot David Chipperfield építette újjá, 2009-ben nyitották meg újra, 2019 óta pedig a James Simon Galéria a sziget bejárata. A Pergamon Múzeum 2023 októbere óta zárva van, a pergamoni oltárt bemutató része a tervek szerint 2027. június 4-én nyílik meg.
Fotó Photograph by Mike Peel ( www.mikepeel.net )., CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons9
Látnivaló
A Lustgarten és a Régi Múzeum
A Lustgarten, vagyis Gyönyörkert, a 16. században a választófejedelmi kastély melletti konyhakert volt. 1646-ban a Nassau-házból származó Lujza Henrietta szökőkutas kertté alakíttatta, 1713-ban pedig I. Frigyes Vilmos király gyakorlótérré tette. Északról Karl Friedrich Schinkel 1830-ban megnyílt Régi Múzeuma zárja le 18 jón oszlopával. A múzeum előtt áll a gránittál, amelyet Christian Gottlieb Cantian egy hatalmas vándorkőből faragott ki: átmérője 6,91 méter, súlya körülbelül 75 tonna, és a múzeum rotundájában kellett volna állnia, de túl nagynak bizonyult. A berliniek „levesestálnak” hívják.
Fotó Chainwit., CC BY 4.0, Wikimedia Commons10
Épület / műemlék
Berlini dóm
A dómot 1894-1905 között építették II. Vilmos császár megbízásából Julius Raschdorff tervei szerint. Az altemplomban található a Hohenzollern-kripta, benne a Brandenburgban és Poroszországban uralkodó család tagjainak körülbelül 90 koporsójával. Wilhelm Sauer 1905-ös orgonájának 7269 sípja van. 1944-ben gyújtóbomba találta el a kupolát, a főhajót csak 1993-ban nyitották meg újra. 270 lépcsőfokon jutsz fel a kupolát körülvevő galériára, ahonnan a központra látsz; a belépés fizetős, a 18 év alattiak ingyen mehetnek be.
Fotó Frank Schulenburg, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons11
Épület / műemlék
Humboldt Forum az újjáépített palotában
1443-tól itt állt a Hohenzollernek kastélya, 1918-ig a brandenburgi választófejedelmek, a porosz királyok és a német császárok székhelye. Barokk formáját 1698-ban kezdte kialakítani Andreas Schlüter, az átépítés 1713-ban fejeződött be. 1950-ben az NDK vezetése lebontatta a palotát, helyére 1973-1976 között felépítette a Köztársaság Palotáját, amelyet 2006-2008 között bontottak le. 2013-tól a palotát Franco Stella tervei szerint építették újjá: 3 homlokzatot barokk stílusban állítottak helyre, a keleti, Spree felőli pedig modern. Ma itt működik a Humboldt Forum az Etnológiai Múzeummal és az Ázsiai Művészeti Múzeummal, a 30 méter magasan lévő tetőteraszra pedig jeggyel, lifttel juthatsz fel.
Fotó Dguendel, CC BY 3.0, Wikimedia Commons12
Látnivaló
Miklós-negyed és Szent Miklós-templom
A Miklós-negyed 1200 körül jött létre, és a város legrégebbi részéhez, Ó-Berlinhez tartozik. Szíve a Szent Miklós-templom, Berlin legrégebbi temploma, amelynek építését 1230 körül kezdték. A háborús pusztítás után a templomot 1980-1983 között a régi tervek alapján építették újjá, ma múzeum működik benne. Az egész negyedet Berlin 750. évfordulójára, 1987-re építették újjá, a rekonstruált polgárházakat panelházakkal ötvözve. Nézz be az 1766-os Ephraim-palotába és az 1760-as Knoblauch-házba is, ahol a polgári lakáskultúra múzeuma található.
Fotó Diego Delso, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons13
Épület / műemlék
Vörös Városháza
A Vörös Városházát, Berlin polgármesterének és szenátusának székhelyét, 1861-ben kezdték építeni Hermann Friedrich Waesemann tervei szerint. Nevét vörös téglás homlokzatáról kapta, tornya 94 méter magas. Az első emelet magasságában fut végig a Kőkrónika: 36 terrakotta dombormű meséli el Berlin és Brandenburg történetét a 12. századtól a Német Császárság 1871-es megalakulásáig. Érdekesség a lengyelek számára: a homlokzat és a torony egyik mintája a toruńi középkori városháza lehetett.
Fotó Diego Delso, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons14
Épület / műemlék
Tévétorony
A Tévétorony 368 méter magas, Németország legmagasabb építménye. Az NDK 1965-1969 között építette, és 1969. október 3-án nyitották meg. A lift körülbelül 40 másodperc alatt ér fel a mintegy 203 méter magasan lévő kilátóteraszra, ahonnan jó időben 42 kilométerre ellátni, 207 méteren pedig egy étterem forog. Amikor a nap rásüt a gömbre, gyakran fényes kereszt jelenik meg rajta; a berliniek ezt „a pápa bosszújának” nevezték el, mert az NDK vezetése eltávolíttatta a kereszteket a templomokról.
Fotó MaryG90, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons15
Látnivaló
Alexanderplatz és a Világóra
Az Alexanderplatzot I. Sándor cár tiszteletére nevezték el, aki 1805-ben Berlinbe látogatott. A téren áll az 1969-es Világóra, amelyet Erich John tervezett: 24 oldala van, minden időzónának egy, a tetején pedig a Naprendszer egyszerűsített modellje látható. A berliniek és a turisták kedvelt találkozóhelye. 1989. november 4-én itt zajlott az NDK történetének legnagyobb, a hatalomtól független tüntetése. Itt ér véget a séta: az Alexanderplatz állomásról S-Bahn, az U2, U5 és U8 metró, valamint regionális vonatok indulnak.
Minden pont (28)
A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.
Épület / műemlék 8
A Reichstag és az üvegkupola ★A Reichstag épülete 1884-1894 között épült Paul Wallot tervei szerint, a „Dem deutschen Volke”, vagyis „A német népnek” feliratot 1916-ban helyezték el a bejárat fölött. 1933-ban az épület leégett, 1945-ben a berlini harcok után rom volt. 1995-1999 között Norman Foster építette át, és 1999 óta újra itt ülésezik a Bundestag, a német parlament. Az üvegkupola átmérője 40 méter, a kilátóteraszra két spirális rámpa vezet fel benne, mindkettő körülbelül 230 méter hosszú. A belépés ingyenes, de előre regisztrálni kell, és személyazonosító okmány is szükséges.
Neue Wache ★A Neue Wache, vagyis Új Őrség, Karl Friedrich Schinkel első nagy berlini épülete, 1816-1818 között emelték a királyi palota őrségének őrházaként. 1993 óta a Németországi Szövetségi Köztársaság Háború és Zsarnokság Áldozatainak Központi Emlékhelye. Az üres teremben Käthe Kollwitz „Anya halott fiával” című szobrának nagyított változata áll. Fölötte a tetőn kerek nyílás van, amelyen át beesik az eső és a hó, ez a polgári lakosság két világháború alatti szenvedésére emlékeztet.
Berlini dóm ★A dómot 1894-1905 között építették II. Vilmos császár megbízásából Julius Raschdorff tervei szerint. Az altemplomban található a Hohenzollern-kripta, benne a Brandenburgban és Poroszországban uralkodó család tagjainak körülbelül 90 koporsójával. Wilhelm Sauer 1905-ös orgonájának 7269 sípja van. 1944-ben gyújtóbomba találta el a kupolát, a főhajót csak 1993-ban nyitották meg újra. 270 lépcsőfokon jutsz fel a kupolát körülvevő galériára, ahonnan a központra látsz; a belépés fizetős, a 18 év alattiak ingyen mehetnek be.
Humboldt Forum az újjáépített palotában ★1443-tól itt állt a Hohenzollernek kastélya, 1918-ig a brandenburgi választófejedelmek, a porosz királyok és a német császárok székhelye. Barokk formáját 1698-ban kezdte kialakítani Andreas Schlüter, az átépítés 1713-ban fejeződött be. 1950-ben az NDK vezetése lebontatta a palotát, helyére 1973-1976 között felépítette a Köztársaság Palotáját, amelyet 2006-2008 között bontottak le. 2013-tól a palotát Franco Stella tervei szerint építették újjá: 3 homlokzatot barokk stílusban állítottak helyre, a keleti, Spree felőli pedig modern. Ma itt működik a Humboldt Forum az Etnológiai Múzeummal és az Ázsiai Művészeti Múzeummal, a 30 méter magasan lévő tetőteraszra pedig jeggyel, lifttel juthatsz fel.
Vörös Városháza ★A Vörös Városházát, Berlin polgármesterének és szenátusának székhelyét, 1861-ben kezdték építeni Hermann Friedrich Waesemann tervei szerint. Nevét vörös téglás homlokzatáról kapta, tornya 94 méter magas. Az első emelet magasságában fut végig a Kőkrónika: 36 terrakotta dombormű meséli el Berlin és Brandenburg történetét a 12. századtól a Német Császárság 1871-es megalakulásáig. Érdekesség a lengyelek számára: a homlokzat és a torony egyik mintája a toruńi középkori városháza lehetett.
Tévétorony ★A Tévétorony 368 méter magas, Németország legmagasabb építménye. Az NDK 1965-1969 között építette, és 1969. október 3-án nyitották meg. A lift körülbelül 40 másodperc alatt ér fel a mintegy 203 méter magasan lévő kilátóteraszra, ahonnan jó időben 42 kilométerre ellátni, 207 méteren pedig egy étterem forog. Amikor a nap rásüt a gömbre, gyakran fényes kereszt jelenik meg rajta; a berliniek ezt „a pápa bosszújának” nevezték el, mert az NDK vezetése eltávolíttatta a kereszteket a templomokról.
Állami OperaházAz operát Nagy Frigyes számára építették Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff tervei szerint, és 1742. december 7-én nyitották meg. A berliniek Lindenopernek, vagyis Hársfák alatti Operának nevezik. Az épület 1843-ban leégett, a második világháborúban 1941-ben és 1945-ben is megrongálódott; 1951-1955 között építették újjá. Nagyjából 7 évnyi felújítás után az operát 2017. október 3-án nyitották meg újra, nézőtere 1350 férőhelyes.
ZeughausA Zeughaus, az egykori fegyvertár, az Unter den Linden legrégebbi épülete. Építését 1695-ben kezdték, és egymás után Johann Arnold Nering, Martin Grünberg, Andreas Schlüter és Jean de Bodt dolgozott rajta. A 18. században ez volt Poroszország legnagyobb fegyverraktára. Az udvaron Schlüter 22 haldokló harcos fejét helyezte el az ablakok fölött. Ma az épület a Német Történeti Múzeumé, 2021 óta felújítás miatt zárva van, az időszaki kiállításokat a mögötte álló, Ieoh Ming Pei tervezte modern épület mutatja be.
Látnivaló 10
A Brandenburgi kapu és a Pariser Platz ★A Brandenburgi kapu Berlin egyetlen megmaradt városkapuja. Carl Gotthard Langhans tervezte, és 1788-1791 között épült az athéni Akropolisz bejárata, a Propülaia mintájára: 12 oszlop 5 átjárót alkot. A tetején Johann Gottfried Schadow kvadrigája áll, amelyet Napóleon 1806-ban Párizsba vitetett, 1814-ben pedig visszakerült Berlinbe. A berlini fal idején a kapu zárva volt, újra 1989. december 22-én nyitották meg. A keleti oldalán terül el a Pariser Platz az Adlon szállodával, a kapu déli szárnyában pedig turisztikai információs iroda működik.
A meggyilkolt európai zsidók emlékműve ★Az emlékművet Peter Eisenman tervezte, és 2005. május 10-én nyitották meg. 1,9 hektáros területen 2711 betonsztélé áll, magasságuk 20 centimétertől 4,7 méterig terjed, köztük keskeny ösvényeken sétálhatsz. A sztélémező éjjel-nappal nyitva áll, és ingyenes. Keleti része alatt található a föld alatti Információs Hely, körülbelül 3 millió zsidó holokauszt-áldozat nevével, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között tart nyitva, szintén ingyenesen.
Gendarmenmarkt ★A teret a 17. század végén Johann Arnold Nering jelölte ki, nevét pedig a porosz Gendarmen vértesezredről kapta, amelynek istállói 1773-ig itt álltak. Két oldalán két templom áll, amelyeket dómnak neveznek: északon a Francia dóm, amelyet a hugenották építettek 1701-1705 között, délen pedig az 1708-as Német dóm. Kupolás tornyaikat 1785-ben Carl von Gontard építette hozzájuk. Középen áll a Konzerthaus, amelyet Karl Friedrich Schinkel 1821-ben színháznak épített, előtte pedig Friedrich Schiller költő szobra. Nagyjából 2 évnyi felújítás után a teret 2025 márciusában nyitották meg újra.
Az Unter den Linden és Nagy Frigyes szobra ★Az Unter den Linden, vagyis „A hársfák alatt”, Berlin leghíresebb sugárútja, közel 1,5 kilométer hosszú és 60 méter széles. A 16. században János György választófejedelem itt jelölt ki lovaglóutat a kastélytól a Tiergarten vadaskertjéig, 1647-ben pedig hársfákkal ültették be. A középső sávon áll Nagy Frigyes király lovas szobra, Christian Daniel Rauch 1851-es alkotása. A sugárút északi oldalán a Humboldt Egyetem főépületét látod, Henrik herceg egykori palotáját.
A Bebelplatz és a könyvégetés emlékműve ★A tér 1741-1743 között jött létre II. Frigyes király idején Opernplatz néven, a Bebelplatz nevet 1947 óta viseli. 1933. május 10-én este náci diákok körülbelül 20 000 könyvet égettek el itt, Joseph Goebbels propagandaminiszter beszéde után. A tér közepén nézz le: a kövezetbe illesztett üveglapon át üres polcok látszanak, amelyeken mind a 20 000 elégetett könyv elférne. Ez az Üres könyvtár emlékmű, Micha Ullman alkotása. Mellé Heinrich Heine 1821-es szavait vésték: „Ez csak előjáték volt, ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is égetnek.”
A Múzeum-sziget és az Oszlopcsarnokos udvar ★A Múzeum-sziget 1999 óta szerepel az UNESCO listáján. 5 múzeum alkotja: az 1830-as Régi Múzeum, az 1859-es Új Múzeum, az 1876-os Régi Nemzeti Galéria, az 1904-es Bode Múzeum és az 1910-1930 között épült Pergamon Múzeum. Az Oszlopcsarnokos udvaron állsz, az Új Múzeum, ahol Nofretete mellszobra látható, és a Régi Nemzeti Galéria között. A háborúban lerombolt Új Múzeumot David Chipperfield építette újjá, 2009-ben nyitották meg újra, 2019 óta pedig a James Simon Galéria a sziget bejárata. A Pergamon Múzeum 2023 októbere óta zárva van, a pergamoni oltárt bemutató része a tervek szerint 2027. június 4-én nyílik meg.
A Lustgarten és a Régi Múzeum ★A Lustgarten, vagyis Gyönyörkert, a 16. században a választófejedelmi kastély melletti konyhakert volt. 1646-ban a Nassau-házból származó Lujza Henrietta szökőkutas kertté alakíttatta, 1713-ban pedig I. Frigyes Vilmos király gyakorlótérré tette. Északról Karl Friedrich Schinkel 1830-ban megnyílt Régi Múzeuma zárja le 18 jón oszlopával. A múzeum előtt áll a gránittál, amelyet Christian Gottlieb Cantian egy hatalmas vándorkőből faragott ki: átmérője 6,91 méter, súlya körülbelül 75 tonna, és a múzeum rotundájában kellett volna állnia, de túl nagynak bizonyult. A berliniek „levesestálnak” hívják.
Miklós-negyed és Szent Miklós-templom ★A Miklós-negyed 1200 körül jött létre, és a város legrégebbi részéhez, Ó-Berlinhez tartozik. Szíve a Szent Miklós-templom, Berlin legrégebbi temploma, amelynek építését 1230 körül kezdték. A háborús pusztítás után a templomot 1980-1983 között a régi tervek alapján építették újjá, ma múzeum működik benne. Az egész negyedet Berlin 750. évfordulójára, 1987-re építették újjá, a rekonstruált polgárházakat panelházakkal ötvözve. Nézz be az 1766-os Ephraim-palotába és az 1760-as Knoblauch-házba is, ahol a polgári lakáskultúra múzeuma található.
Alexanderplatz és a Világóra ★Az Alexanderplatzot I. Sándor cár tiszteletére nevezték el, aki 1805-ben Berlinbe látogatott. A téren áll az 1969-es Világóra, amelyet Erich John tervezett: 24 oldala van, minden időzónának egy, a tetején pedig a Naprendszer egyszerűsített modellje látható. A berliniek és a turisták kedvelt találkozóhelye. 1989. november 4-én itt zajlott az NDK történetének legnagyobb, a hatalomtól független tüntetése. Itt ér véget a séta: az Alexanderplatz állomásról S-Bahn, az U2, U5 és U8 metró, valamint regionális vonatok indulnak.
Neptun-kútA Neptun-kutat Reinhold Begas tervezte, és 1891. november 1-jén leplezték le. Eredetileg a Berlini Palota előtt állt, 1969-ben, a palota lebontása után helyezték át ide, a Mária-templom és a Vörös Városháza közé. A tengerek istene körül 4 nőalak ül, akik Poroszország nagy folyóit jelképezik: a Rajnát, az Elbát, az Oderát és a Visztulát. A Visztulát a farönkökről ismered fel, az Oderát a kecskéről és a prémről, a Rajnát a halászhálóról és a szőlőről, az Elbát pedig a gabonakalászokról és a gyümölcsökről.
Mosdók / pénztárak / parkoló 10
A séta kezdete a Platz der RepublikonA séta a Platz der Republikon kezdődik, a Reichstag nyugati homlokzata előtti nagy pázsiton. Az útvonal a Brandenburgi kapun és az Unter den Linden sugárúton át a Múzeum-szigetre vezet, majd a Spreén át a Miklós-negyedbe és az Alexanderplatzra. Útközben a porosz királyokhoz, a második világháborúhoz és Berlin kettéosztásához kötődő helyeket látsz.