Fotó A.Palu, CC BY-SA 3.0 ee, Wikimedia Commons
Palota és parkTallinn, Harjumaa, Észtország

Kadriorg: látnivalók, térkép és útvonal

A tallinni Kadriorg park és palota. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.

13pont megnézésre vár
13az ajánlott útvonalon
kb. 2 óralátogatás

Indulás előtt

kb. 2 óranyugodt tempóban, szünetekkel
2mosdók a térképen
étkezésaz étkezőhelyek még nincsenek a térképen
A séta a Kadriorg végállomásnál kezdődik a Weizenbergi utcában, ahová az 1-es és a 3-as villamos jár: az 1-es villamossal a Balti jaam pályaudvartól körülbelül 15 perc az út, a belvárosban pedig mindkét vonal megáll a Hobujaama megállóban. A palotához busszal is eljutsz a Viru Keskus bevásárlóközponttól a J. Poska megállóig, a jegyet pedig úgy veszed meg, hogy az érintéses kártyádat a jegykezelőhöz érinted (2 euró egy órára). Az ajánlott útvonal a tengerparton, a Ruszalka-emlékműnél ér véget, ahonnan gyalog körülbelül 15 perc alatt jutsz vissza a villamoshoz. Ha már a parkban vagy, a Turi a legközelebbi ponttól vezet. A park ingyenes, és egész évben éjjel-nappal nyitva van, csak a múzeumok fizetősek: a Kumu keddtől vasárnapig 10:00 és 18:00 között tart nyitva, csütörtökön 20:00-ig, a Kadriorgi palota múzeuma pedig októbertől áprilisig hétfőn zárva van. Télen a Japánkert általában zárva van, a Virágoskert ágyásai csak a meleg évszakban virágoznak, a Nagy Péter-ház pedig 2027 márciusáig felújítás alatt áll. Az útvonal szinte sík, a Virágoskert két teraszon fekszik. Fizetős mosdó van a Weizenbergi utcában a Mikkel Múzeum mellett és a Japánkertnél a Kadri tee út felőli oldalon (7:00-tól éjfélig nyitva), ingyenes pedig a Pirita tengerparti sétányon, a Ruszalka-emlékmű közelében; a múzeumokban is van mosdó. Számolj nagyjából 2 órával, a múzeumlátogatások nélkül.
  • Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
  • A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
  • Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.

Kadriorg a Turi alkalmazásban

Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.

Letöltés Androidra

A helyszín térképe

Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.

Térkép: Kadriorg
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak

Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.

Érdemes megnézni

A Kadriorg barokk palota és park, amelyet Nagy Péter cár 1718-ban kezdett építtetni, és felesége, Katalin tiszteletére nevezett el; a név jelentése „Katalin völgye”. A palotát Niccolò Michetti olasz építész tervezte, előtte és mögötte pedig teraszos kertek épültek csatornákkal és szökőkutakkal. A park ma nagyjából 70 hektáros, több mint 16 kilométernyi úttal, a palota mellett pedig ott áll az Elnöki palota, a Nagy Péter-ház és a modern Kumu múzeum. A séta a tengerparton, a Ruszalka-emlékműnél ér véget.

Hattyú-tóFotó Diego Delso, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons1
Látnivaló

Hattyú-tó

A Hattyú-tó a park leghíresebb tava, az 1723-as terveken még Alsó-tónak hívták. 1741-ben szigetet hánytak fel benne egy pavilonnal és néhány fával. A Hattyú-tó nevet a 20. század 30-as éveiben kapta, mert nyaranta hattyúk éltek rajta, és ekkor kerültek ide a szökőkutak, valamint a szigetre egy oszlopos, kerek kerti lak, amelyet Villem Seidra tervezett. Télen a helyiek szívesen korcsolyáztak itt a lámpák fényénél.

Kreutzwald-emlékműFotó Diego Delso, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons2
Látnivaló

Kreutzwald-emlékmű

A Hattyú-tó partján álló emlékművet 1958-ban avatták fel. Friedrich Reinhold Kreutzwaldot ábrázolja, az orvost és népköltészet-kutatót, aki megírta az észt nemzeti eposzt, a „Kalevipoeg”-et. A gránittalapzat négy oldalán az eposz jelenetei láthatók domborműveken, köztük a vasemberek elleni háború és a város építése. Az emlékmű egy egykori faépítésű villa helyén áll, amelyben a Kontsertaed kávézó működött; a villát a 20. század 30-as éveinek közepén bontották le.

Alsókert és csatornaFotó PIERRE ANDRE LECLERCQ, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons3
Látnivaló

Alsókert és csatorna

A palota előtti kert az első munkák egyike volt 1718-ban: fasorok, szökőkutak, szobrok és egy korlátos hidacskákkal átívelt kőcsatorna tartozott hozzá, amely három oldalról vette körül. A csatornák és szökőkutak vizét az Ülemiste-tóból vezették ide egy 2 kilométer hosszú csatornán, akárcsak Peterhofban. Nagy Péter 1725-ös halála után a munka lelassult, a kert pedig lassan árnyas, kissé vad parkká alakult. A kert körüli csatornát 2012-re építették újjá.

Kadriorgi palotaFotó A.Palu, CC BY-SA 3.0 ee, Wikimedia Commons4
Épület / műemlék

Kadriorgi palota

A palota építését 1718 júliusában kezdték Niccolò Michetti tervei alapján, az építkezést Gaetano Chiaveri és Mihail Zemcov vezette. A főépület 1725-re készült el, Nagy Péter és Katalin pedig többször is meglátogatta a befejezetlen rezidenciát. 1921-től a palota az Észt Művészeti Múzeum fő székhelye volt, 2000 óta pedig 16-20. századi külföldi művészetet mutat be. Odabent a legszebb a nagy díszterem, ahol koncerteket tartanak.

VirágoskertFotó Diego Delso, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons5
Látnivaló

Virágoskert

A palota mögött fekszik a Felső kert, vagyis a két teraszos Virágoskert, ahová a díszterem nagy ajtaján át lehet kilépni. A szimmetrikus barokk ágyásokat 18. századi rajzok és régészeti kutatások alapján állították helyre, a kertet 2000. július 22-én nyitották meg. A kert végén a víz vízesésként zúdul le egy maszkaronokkal díszített falról, 2005-ben pedig ide került Mati Karmin bronz Neptun-szobra. Itt nő az a tölgy is, amelyet V. Gusztáv svéd király ültetett 1929-ben.

Mikkel MúzeumFotó Vamps, CC BY-SA 3.0 ee, Wikimedia Commons6
Épület / műemlék

Mikkel Múzeum

Ebben a klasszicista épületben egykor a palota konyhája működött, az 1721-es konyhaépületekből csak a jégverem maradt meg. 1782-ben a fafalakat kőfalakra cserélték, az épület pedig 1828-1832 között nyerte el mai formáját. Johannes Mikkel gyűjtő az Észt Művészeti Múzeumnak ajándékozta gyűjteményét, a múzeum 1997. június 25-én nyílt meg. Odabent európai, orosz, kínai és japán porcelán, valamint 17. és 18. századi festmények láthatók.

Elnöki palotaFotó Diego Delso, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék

Elnöki palota

A Kadriorgi palota mellett áll az észt elnök székhelye. 1938-ban épült Alar Kotli tervei alapján, Nagy Péter barokk palotáját idéző stílusban. 1944 és 1990 között itt működött az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Bemenni nem lehet, az épületet a Gárdazászlóalj katonái őrzik, de a kerítésen túlról jól látszik.

Belvederei ApollónFotó Diego Delso, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons8
Látnivaló

Belvederei Apollón

Ez a park legrégebbi szobra: a híres Belvederei Apollón másolata, amelynek eredetije a Vatikánban áll. Az öntöttvas szobrot valószínűleg a 19. században öntötték Németországban, Kadriorgba pedig az alatskivi kastély parkjából hozták. 1937-ben állították fel az Apollón téren, egy Villem Seidra tervezte új talapzaton. Eredetileg fehér volt, és márványt kellett utánoznia.

KumuFotó FrDr, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons9
Épület / műemlék

Kumu

A Kumu az Észt Művészeti Múzeum főépülete és az ország egyik legnagyobb kiállítóhelye. Pekka Vapaavuori finn építész tervezte, aki 233 pályamű közül nyerte meg a nemzetközi pályázatot, a múzeum pedig 2006. február 18-án nyílt meg. Az épület belevág a lasnamäei mészkő partfalba, és dolomit, fa és réz borítja. A név az észt kunst, vagyis művészet, és muuseum szavakat ötvözi, 2008-ban pedig a Kumu elnyerte az Év Európai Múzeuma díjat.

Nagy Péter-házFotó Avi1111 dr. avishai teicher, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons10
Épület / műemlék

Nagy Péter-ház

Ezt a szerény, 17. századi házat Nagy Péter cár egy tallinni tanácsos özvegyétől vette meg 1400 rubelért, és 1714-től többször lakott itt feleségével, Katalinnal. A házból a városra és a Tallinni-öbölre nyíló kilátásban gyönyörködött, a Katalin számára kialakított kis kert pedig a Kadriorg park kezdete lett. I. Sándor cár 1804-es látogatása után a házat felújították, és 1806-ban múzeumot nyitottak benne, Tallinn legrégebbi múzeumát. Mellette a Katalin-lépcső kapaszkodik fel a partfalra; a 18. században épült, hogy a cár fentről nézhesse a flotta gyakorlatait.

AngolparkFotó tero.keskivalkama, CC BY 3.0, Wikimedia Commons11
Látnivaló

Angolpark

A barokk kerttől északra a 19. században angol stílusú parkot alakítottak ki egy természetes tölgyes köré. Több mint 300 éves tölgyek nőnek itt, köztük vándorkövek hevernek. A 19. század végén Georg Kuphaldt rigai tájépítész alakította át a parkot. Ennek az évszázadnak az elején Kadriorg villákkal és fürdőházakkal teli üdülőhely lett, 1813-ban pedig Benedikt Georg Witte doktor itt alapította meg az Orosz Birodalom első tengerparti fürdőhelyét.

JapánkertFotó Leif Jørgensen, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons12
Látnivaló

Japánkert

A Japánkert építése csak 2011-ben kezdődött az Északkeleti-tó mellett, Masao Sone kerttervező irányításával, aki Japánban és Európában is ismert. A kőhidacskákat Japánban készítették, és a helyszínen állították össze, a kövek és a víz itt ugyanolyan fontosak, mint a növények. Tavasszal a cseresznyefák virágoznak, nyár elején a rododendronok, nyár közepén az íriszek, ősszel pedig vörösre színeződnek a juharok. Ez a csend kertje, ezért itt tilos kerékpározni, sportolni és kutyát behozni.

Ruszalka-emlékműFotó Aleksandr Abrosimov, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons13
Látnivaló

Ruszalka-emlékmű

Az emlékmű a Ruszalka orosz hadihajónak és legénységének állít emléket; a hajó 1893-ban süllyedt el Finnország felé tartva. 1902. szeptember 7-én avatták fel a palotától a tengerig vezető fasor végén, alkotója Amandus Adamson. A gránittalapzat egy zátonyra futott hajó törzsére emlékeztet, a csúcsán álló bronzangyal pedig kereszttel mutat a hajó elsüllyedésének helyére. Az emlékmű 16 méter magas, körülötte öntöttvas oszlopok állnak a tengerészek nevével, köztük négy észtével.

Minden pont (16)

A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.

Látnivaló 8
Hattyú-tó ★A Hattyú-tó a park leghíresebb tava, az 1723-as terveken még Alsó-tónak hívták. 1741-ben szigetet hánytak fel benne egy pavilonnal és néhány fával. A Hattyú-tó nevet a 20. század 30-as éveiben kapta, mert nyaranta hattyúk éltek rajta, és ekkor kerültek ide a szökőkutak, valamint a szigetre egy oszlopos, kerek kerti lak, amelyet Villem Seidra tervezett. Télen a helyiek szívesen korcsolyáztak itt a lámpák fényénél.
Kreutzwald-emlékmű ★A Hattyú-tó partján álló emlékművet 1958-ban avatták fel. Friedrich Reinhold Kreutzwaldot ábrázolja, az orvost és népköltészet-kutatót, aki megírta az észt nemzeti eposzt, a „Kalevipoeg”-et. A gránittalapzat négy oldalán az eposz jelenetei láthatók domborműveken, köztük a vasemberek elleni háború és a város építése. Az emlékmű egy egykori faépítésű villa helyén áll, amelyben a Kontsertaed kávézó működött; a villát a 20. század 30-as éveinek közepén bontották le.
Alsókert és csatorna ★A palota előtti kert az első munkák egyike volt 1718-ban: fasorok, szökőkutak, szobrok és egy korlátos hidacskákkal átívelt kőcsatorna tartozott hozzá, amely három oldalról vette körül. A csatornák és szökőkutak vizét az Ülemiste-tóból vezették ide egy 2 kilométer hosszú csatornán, akárcsak Peterhofban. Nagy Péter 1725-ös halála után a munka lelassult, a kert pedig lassan árnyas, kissé vad parkká alakult. A kert körüli csatornát 2012-re építették újjá.
Virágoskert ★A palota mögött fekszik a Felső kert, vagyis a két teraszos Virágoskert, ahová a díszterem nagy ajtaján át lehet kilépni. A szimmetrikus barokk ágyásokat 18. századi rajzok és régészeti kutatások alapján állították helyre, a kertet 2000. július 22-én nyitották meg. A kert végén a víz vízesésként zúdul le egy maszkaronokkal díszített falról, 2005-ben pedig ide került Mati Karmin bronz Neptun-szobra. Itt nő az a tölgy is, amelyet V. Gusztáv svéd király ültetett 1929-ben.
Belvederei Apollón ★Ez a park legrégebbi szobra: a híres Belvederei Apollón másolata, amelynek eredetije a Vatikánban áll. Az öntöttvas szobrot valószínűleg a 19. században öntötték Németországban, Kadriorgba pedig az alatskivi kastély parkjából hozták. 1937-ben állították fel az Apollón téren, egy Villem Seidra tervezte új talapzaton. Eredetileg fehér volt, és márványt kellett utánoznia.
Angolpark ★A barokk kerttől északra a 19. században angol stílusú parkot alakítottak ki egy természetes tölgyes köré. Több mint 300 éves tölgyek nőnek itt, köztük vándorkövek hevernek. A 19. század végén Georg Kuphaldt rigai tájépítész alakította át a parkot. Ennek az évszázadnak az elején Kadriorg villákkal és fürdőházakkal teli üdülőhely lett, 1813-ban pedig Benedikt Georg Witte doktor itt alapította meg az Orosz Birodalom első tengerparti fürdőhelyét.
Japánkert ★A Japánkert építése csak 2011-ben kezdődött az Északkeleti-tó mellett, Masao Sone kerttervező irányításával, aki Japánban és Európában is ismert. A kőhidacskákat Japánban készítették, és a helyszínen állították össze, a kövek és a víz itt ugyanolyan fontosak, mint a növények. Tavasszal a cseresznyefák virágoznak, nyár elején a rododendronok, nyár közepén az íriszek, ősszel pedig vörösre színeződnek a juharok. Ez a csend kertje, ezért itt tilos kerékpározni, sportolni és kutyát behozni.
Ruszalka-emlékmű ★Az emlékmű a Ruszalka orosz hadihajónak és legénységének állít emléket; a hajó 1893-ban süllyedt el Finnország felé tartva. 1902. szeptember 7-én avatták fel a palotától a tengerig vezető fasor végén, alkotója Amandus Adamson. A gránittalapzat egy zátonyra futott hajó törzsére emlékeztet, a csúcsán álló bronzangyal pedig kereszttel mutat a hajó elsüllyedésének helyére. Az emlékmű 16 méter magas, körülötte öntöttvas oszlopok állnak a tengerészek nevével, köztük négy észtével.
Épület / műemlék 5
Kadriorgi palota ★A palota építését 1718 júliusában kezdték Niccolò Michetti tervei alapján, az építkezést Gaetano Chiaveri és Mihail Zemcov vezette. A főépület 1725-re készült el, Nagy Péter és Katalin pedig többször is meglátogatta a befejezetlen rezidenciát. 1921-től a palota az Észt Művészeti Múzeum fő székhelye volt, 2000 óta pedig 16-20. századi külföldi művészetet mutat be. Odabent a legszebb a nagy díszterem, ahol koncerteket tartanak.
Mikkel Múzeum ★Ebben a klasszicista épületben egykor a palota konyhája működött, az 1721-es konyhaépületekből csak a jégverem maradt meg. 1782-ben a fafalakat kőfalakra cserélték, az épület pedig 1828-1832 között nyerte el mai formáját. Johannes Mikkel gyűjtő az Észt Művészeti Múzeumnak ajándékozta gyűjteményét, a múzeum 1997. június 25-én nyílt meg. Odabent európai, orosz, kínai és japán porcelán, valamint 17. és 18. századi festmények láthatók.
Elnöki palota ★A Kadriorgi palota mellett áll az észt elnök székhelye. 1938-ban épült Alar Kotli tervei alapján, Nagy Péter barokk palotáját idéző stílusban. 1944 és 1990 között itt működött az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Bemenni nem lehet, az épületet a Gárdazászlóalj katonái őrzik, de a kerítésen túlról jól látszik.
Kumu ★A Kumu az Észt Művészeti Múzeum főépülete és az ország egyik legnagyobb kiállítóhelye. Pekka Vapaavuori finn építész tervezte, aki 233 pályamű közül nyerte meg a nemzetközi pályázatot, a múzeum pedig 2006. február 18-án nyílt meg. Az épület belevág a lasnamäei mészkő partfalba, és dolomit, fa és réz borítja. A név az észt kunst, vagyis művészet, és muuseum szavakat ötvözi, 2008-ban pedig a Kumu elnyerte az Év Európai Múzeuma díjat.
Nagy Péter-ház ★Ezt a szerény, 17. századi házat Nagy Péter cár egy tallinni tanácsos özvegyétől vette meg 1400 rubelért, és 1714-től többször lakott itt feleségével, Katalinnal. A házból a városra és a Tallinni-öbölre nyíló kilátásban gyönyörködött, a Katalin számára kialakított kis kert pedig a Kadriorg park kezdete lett. I. Sándor cár 1804-es látogatása után a házat felújították, és 1806-ban múzeumot nyitottak benne, Tallinn legrégebbi múzeumát. Mellette a Katalin-lépcső kapaszkodik fel a partfalra; a 18. században épült, hogy a cár fentről nézhesse a flotta gyakorlatait.
Mosdók / pénztárak / parkoló 3
Nyilvános mosdó 1
Nyilvános mosdó 2
Bejárat a Weizenbergi utca felőlA séta az 1-es és a 3-as villamos Kadriorg végállomásánál kezdődik. Innen az August Weizenberg utcán jutsz be a parkba, amelyet 1718-ban Nagy Péter cár parancsára alapítottak. A park nagyjából 70 hektáros, és egy 18. századi barokk kertet köt össze egy 19. századi tájképi parkkal. Az útvonal a Hattyú-tó mellett vezet a palotához, aztán a meredek part alján a Kumu múzeumhoz, majd a parkon át egészen a tengerig.
KadriorgTuri letöltése