Porta Dzierżanowóból (1840) ★A középen pitvaros, két szobás házat 1840-ben Wojciech Kinda építette, aki a pallós oszlopfalakat favázas falakkal kombinálta. A tehénistállós, lóistállós és kocsiszínes gazdasági épületet, valamint a pajtát fa vázra tapasztott agyaggal borították, az udvart pedig terméskővel kövezték ki. A bútorok egy részét, például a komódnak látszó ládát, a gazdák a Rajna-vidéken és Vesztfáliában keresett pénzből vették.
Vízimalom Wierzenicéből (19. század) ★A Wierzenicéből származó 19. századi malom épületében a kortárs nagy-lengyelországi nem hivatásos szobrászat galériája működik. Lent mintegy négyszáz fa- és agyagszobor áll: szentek, kápolnák és kis oltárok, de mesealakok, vadászjelenetek és állatok is. Fent mintegy negyven nagy-lengyelországi alkotót ismerhetsz meg, a 19. század végén születettektől a legfiatalabbig, aki 1983-ban született.
Hollandus porta Nowy Tomyślből (1823) ★A porta megmutatja, hogyan építkeztek és gazdálkodtak a hollandusok, vagyis azok a telepesek, akik a 18. században benépesítették Nagy-Lengyelország nyugati részének vizenyős vidékeit. A ház 1823-ból, a térdfalas gazdasági épület 1865-ből való, az udvar szélén pedig különálló kenyérsütő kemence áll. A 20. század eleji evangélikus család házában falifülkés szekrények, baldachinos ágy és német feliratos ládák vannak, vallásos képek viszont nincsenek.
Komlószárító Chojnikiből ★A Chojnikiből származó fa komlószárítóban „A Nowy Tomyśl környéki hollandusok öröksége. A komló, a termesztés története Nagy-Lengyelországban” című tablókiállítás látható. A tablók a Nowy Tomyśl környéki, a 15. századig visszanyúló komlótermesztésről és komlófeldolgozásról, a hollandus betelepülésről és Józef Jakub Flatau kereskedőről mesélnek, akit porosz komlókirálynak neveztek.
Parasztház Zdrójból (1602) ★A nyugat-nagy-lengyelországi házat nagyrészt rekonstruálták, de megőrizte eredeti mennyezetgerendáit, és az egyikbe az 1602-es évszámot vésték. Falai oszlopok közé illesztett pallókból állnak, meredek nyeregteteje van, a csapokon forgó ajtót pedig fazár zárja. Egy orgonista és családja lakását rendezték be benne a 20. század 20-as éveiből, szobával, pitvarral és állatoknak szolgáló kamrával, a ház mellett pedig kis zöldséges- és virágoskert van.
Szent Anna és Szent Lőrinc templom Wartkowicéből (1719) ★A Szent Anna és Szent Lőrinc fatemplomot 1719-ben építették Wartkowicében, a 19. században pedig kápolnával, sekrestyével és előcsarnokkal bővítették. 1997-2001 között szállították át a múzeumba. Belül barokk oltárok, keresztelőkút, diadalív-gerenda, orgona és barokk falfestmények töredékei láthatók a szentélyben, a hajó fölött pedig kis huszártorony emelkedik.
Kocsma Sokołowo Budzyńskiéből (18. század vége) ★Az öt oszlopon nyugvó tornácos kocsmát a 18. század végén építették Sokołowo Budzyńskiében, Nagy-Lengyelország északi részén. Falai oszlopok közé illesztett pallókból állnak, teteje nádfedeles. A söntéses szobában pult, palackok, űrmértékek és korsók állnak, mint egy 20. század 20-as éveiből való falusi kocsmában. A pitvarban szalmával befont rudakból készült széles kémény van, benne kenyérsütő kemencével; a kis irodában egykor petróleumot árultak.
Kúria Studzieniecből ★A mansárdtetős, zsindelyfedeles földszintes kúriát egy barokk kúria mintájára építették, amely a Nagy-Lengyelország északi részén fekvő Studzieniec faluban áll. A kert felőli sarkainál két sarokszobája van, amelyek formája a védőtornyokból ered. A szalonban, az ebédlőben, a hálószobában, a könyvtárban és a nappaliban egy két világháború közötti nagy-lengyelországi földbirtokos család otthonát rendezték be, körülötte pedig barokk elrendezésű park terül el.
Parasztház Gajból (19. század második fele)A középen pitvaros, két szobás és két kamrás házat a 19. század második felében építette Ignacy Małolepszy; falai oszlopok közé illesztett pallókból állnak, teteje zsúpfedeles. A pitvarban két kémény van, amelyeket a födém fölött füstölőkamra köt össze, padlója pedig terméskőből készült. A berendezés megmutatja, hogyan élt itt a két világháború között egy 32 hektáros gazdasággal rendelkező tehetős parasztcsalád, a házat pedig női ágon örökítették.
Porta Sulmierzycéből (1750)A pitvaros, két szobás házat 1750-ben építették, ezt igazolja a nagyszoba középső gerendáján olvasható felirat: „O jak piękna kompania Jezus Józef i Maria” (Ó, mily szép társaság: Jézus, József és Mária). A házhoz téglából épült istálló csatlakozik, az előreugró tető pedig az elülső fal fölött ereszaljat alkot. Bent egy fazekas lakását rendezték be, a kisszobában műhellyel, a kamrában fazékszárítóval, az udvaron pedig edényégető kemence áll.
Harangláb Sokołowo BudzyńskiébőlA Sokołowo Budzyńskiéből származó fa harangláb közvetlenül a Wartkowicéből hozott templom mellett áll, ugyanazon a kerítésen belül. Ez a 18. századi építmény 2009-ben került ide, benne függtek a híveket istentiszteletre hívó harangok.
Parasztház Dziekanowicéből (19. század)Magából Dziekanowicéből származó 19. századi, favázas, széles homlokzatú ház két szobával, két pitvarral, kamrával és sarokszobával. Itt látható a „Dziekanowice és lakói” című kiállítás a falu történetéről, a parasztok és a porosz állam között a 19. század első felében kötött egyezségtől a 21. század elejéig, valamint a földművesekről, kézművesekről és tanítókról. Külön hely jut a ház egykori tulajdonosainak családjára.
Hazy vidéki porta Zielona Wieśből (19. század második fele)A pitvaros, két szobás, két kamrás ház a 19. század második feléből egy házas zsellér portájának példája. A Hazy vidékről hozták ide, vagyis az Orla folyó menti néhány faluból, amelyeket a közeli Sziléziából érkezett lakosok népesítettek be. Utolsó lakója Tomasz Musielak falusi cipész volt, aki a porosz hadseregben szolgálva tökéletesítette mesterségét.
Plébánia NoskowóbólA papi lak a Wartkowicéből származó templommal szemben áll, téglaoszlopos kerítés mögött, a bejáratnál kis tornáccal. A plébániai portához tartozik, amely a múzeum szerint egy egykori falusi plébánia életét és gazdaságát mutatja be. Mellette áll a Zdrójból származó orgonistaház és Szent Rókus kis kápolnája.
Porta Dobrzecből (19. század második fele)Tehetős kelet-nagy-lengyelországi gazdák portája: tágas, 1882-ben épült csonkakontyos tetejű ház, ágasfás, vagyis felül villás oszlopokra épült pajta és fészerrel ellátott gazdasági épület. A nagyszobában a nagyszülőktől maradt régi bútorok állnak, a kisszobában pedig városban vásárolt garnitúra, mint a 20. század 20-as éveiben. A pajta melletti kertben méhes van rönkkaptárral, szalmakasokkal és ládakaptárakkal.
Zsellérház Godziesze WielkiébőlA Godziesze Wielkiéből származó kicsi, zsúpfedeles ház azt mutatja be, hogyan laktak a zsellérek, vagyis a falu legszegényebb, saját föld nélküli lakói, akik a gazdáknál szegődtek el dolgozni. A Dobrzecből származó porta mellett áll, vesszőből font kerítés mögött, egy kis virágoskert szomszédságában.
Porta Ołobokból (19. század közepe)Egy gazda és bognár 19. század közepi portája Nagy-Lengyelország délkeleti részéről: ház, két oszlopon álló tornácos magtár, pajta, gazdasági épület és gyepvasércből épült kétosztatú pince. A ház kamrájában bognárműhely működik lábhajtású esztergapaddal, a kisszobában pedig a szalmafonás eszközei vannak, amelyről Ołobok híres volt. A kertben házi kápolna áll Jézus Szíve-szoborral.
Porta Wolicából (1841)Az oszlop nélküli tornácos házat 1841-ben Wojciech Owczarek építtette, erre emlékeztet a szoba mennyezetgerendáján lévő felirat; a magtárat, a gazdasági épületet és a pajtát 1864 után építették hozzá. A kelet-nagy-lengyelországi porta egy közepesen tehetős parasztcsalád életét mutatja be a 19. század végén. A szobában festett kelengyésláda áll, az ágyak fölött szentképek függenek, az udvaron pedig gémeskút van.