Nürnberg: óváros és császári vár: látnivalók, térkép és útvonal
Nürnberg: óváros és császári vár. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.
ingyenes belépésa múzeumokba és tornyokba külön jegy kell
A séta a Nürnberg Hauptbahnhof pályaudvar előtti téren, a Königstor kapunál kezdődik, és a Hús-hídnál ér véget, pár lépésre a Hauptmarkttól. Útközben elhaladsz az U1-es metróvonal Lorenzkirche állomása mellett, ahonnan visszajutsz a pályaudvarra. Ha már az óvárosban vagy, Turi a legközelebbi ponttól vezet. Az utcák, terek és hidak ingyenesek, jegy a várba (a palota a kápolnával, a múzeum, a Mély kút és a Sinwellturm torony) és a múzeumokba kell, például Albrecht Dürer házába. A vár áprilistól szeptemberig 9:00 és 18:00 között, októbertől márciusig 10:00 és 16:00 között tart nyitva. A várkertek csak áprilistól októberig vannak nyitva, 8:00-tól szürkületig. A Handwerkerhof udvar 8:00-tól látogatható, a boltocskái pedig hétfőtől szombatig 11:00 és 18:00 között vannak nyitva. Légy a Hauptmarkton 12:00-kor, amikor a Miasszonyunk-templomon megmozdulnak a választófejedelmek figurái, adventkor pedig itt tartják a Christkindlesmarkt vásárt. A várhoz meredeken vezet fel az út, magában a várban pedig lépcsők vannak. Fizetős mosdók vannak a városházánál, a Hauptmarkt 18. szám alatt, a Lorenzkirche metróállomáson és a pályaudvar melletti Königstorpassage átjáróban. Számolj nagyjából három órával, a belső terek megtekintése nélkül.
Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.
Nürnberg: óváros a Turi alkalmazásban
Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.
Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak
Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.
Érdemes megnézni
Nürnberg a Német-római Birodalom legfontosabb városai közé tartozott, az 1356-os Aranybulla pedig előírta, hogy minden újonnan megválasztott uralkodó éppen itt hívja össze első birodalmi gyűlését. A séta a pályaudvar melletti Königstor kaputól indul, elhalad a Szent Lőrinc-templom mellett, majd a Pegnitz folyón át a Hauptmarktra vezet, a Szép kúthoz és a választófejedelmes órához. Aztán felfelé mész a városháza és a Szent Sebald-templom mellett a sziklán álló császári várhoz. A várból a Tiergärtnertor kapu melletti téren és Albrecht Dürer háza mellett ereszkedsz le a folyóhoz, a Weinstadelhez, a Hóhér-pallóhoz és a Hús-hídhoz.
Fotó DALIBRI, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons1
Látnivaló
Kézművesudvar (Handwerkerhof)
Közvetlenül a kapu mögött, a régi városfalak védelmében fekszik a Handwerkerhof. Egykor a szabad birodalmi város fegyverudvara volt itt, a kézművesudvart pedig 1971-ben nyitották meg, Albrecht Dürer születésének 500. évfordulóján. A kis favázas házikókban kézművesek mutatják be a munkájukat és árulják a portékáikat, a fogadókban pedig ehetsz is valamit. Az udvar 8:00-tól látogatható, a boltocskák hétfőtől szombatig 11:00 és 18:00 között vannak nyitva.
Fotó Tilman2007, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons2
Épület / műemlék
Szent Lőrinc-templom (St. Lorenz)
A gótikus Szent Lőrinc-templomot körülbelül 1250-től építették, késő gótikus szentélyét 1477-ben fejezték be. A homlokzat két tornya körülbelül 81 méter magas, a kapu fölött pedig egy 9 méter átmérőjű rózsaablakot látsz. Bent függ az Angyali üdvözlet, Veit Stoss szobra, aki a krakkói Mária-templom oltárát is alkotta, mellette pedig Adam Kraft majdnem 20 méteres kő szentségháza áll 1493-1496-ból. A templom súlyosan megsérült a második világháború bombázásaiban, az újjáépítés utáni első istentiszteletet 1952-ben tartották itt.
Fotó Christian Alexander Tietgen, CC BY 4.0, Wikimedia Commons3
Látnivaló
Múzeum-híd (Museumsbrücke)
Ez a híd köti össze az óváros két felét: a déli Szent Lőrinc-negyedet és az északi Szent Sebald-negyedet. Már a 13. században fahíd állt itt, amely a ferences kolostorhoz vezetett, ezért Barfüßerbrücke-nek, vagyis a Mezítlábasok hídjának hívták. 1700-ban kétívű kőhidat építettek, a Museumsbrücke nevet pedig a 19. században kapta a Museum egyesületről, amelynek a háza közvetlenül mellette állt. A mai híd 1954-ből való, keleti oldalán pedig a folyó fölé épült Szentlélek-ispotályt látod.
Fotó Tilman2007, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons4
Látnivaló
Szép kút (Schöner Brunnen)
A Hauptmarkton áll a Szép kút, egy körülbelül 19 méter magas gótikus torony, amely 1385-1396 között épült. 40 színes figura díszíti, köztük a hét választófejedelem, próféták és Mózes, az eredeti maradványait pedig a Germanisches Nationalmuseum őrzi. A kút körüli rácson keresd a forgatható gyűrűket: a legenda szerint az egyiket egy mestere lányába szerelmes inas kovácsolta bele úgy, hogy nem látszik az illesztés. Sok helyi lakos az északkeleti oldalon lévő vasgyűrűt tartja az igazinak, és a hagyomány szerint aki megforgatja, annak gyermeke születik. A második világháború idején betonburkolat védte a kutat, és sértetlenül vészelte át.
Fotó Diego Delso, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons5
Épület / műemlék
Miasszonyunk-templom (Frauenkirche)
A templomot 1352-1362 között építették IV. Károly császár parancsára, az 1349-es pogrom idején lerombolt zsinagóga helyén, amikor a zsidó negyedet piactérré alakították. Nézd meg a homlokzaton az órát: minden nap 12:00-kor a hét választófejedelem háromszor körbejárja a császárt, aki jogarával köszönti őket. Ez a Männleinlaufen, az 1356-os Aranybulla emléke, a szerkezetet és a rézfigurákat pedig 1506-1509 között Jörg Heuss és Sebastian Lindenast készítette. A háborúban elpusztult templomból csak a hajó falai és a homlokzat maradtak meg, az újjáépítés 1953-ig tartott.
Fotó Slav Yakounin, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons6
Épület / műemlék
Régi városháza (Altes Rathaus)
A városháza legrégebbi része a nagy tanácsteremmel 1332-1340 között épült. A reneszánsz részt 1616-tól építették ifjabb Jakob Wolff tervei szerint, úgy, hogy egy itáliai palotára emlékeztessen. A nagy terem festményei Albrecht Dürer tervei alapján készültek. Az épület alatt megmaradtak a középkori tömlöcök, a Lochgefängnisse, amelyek ma látogathatók. A városháza leégett az 1944-1945-ös bombázásokban, és 1956-1962 között építették újjá.
Fotó Calips, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék
Szent Sebald-templom (St. Sebald)
Ez Nürnberg egyik legrégebbi temploma: a bazilikát körülbelül 1225-től építették, a magas gótikus keleti szentélyt pedig 1361-1372 között toldották hozzá. Szent Sebald remete volt, aki valószínűleg a 8. században élt, és ő a város védőszentje. Bent áll bronz síremléke, amelyet idősebb Peter Vischer és fiai készítettek 1508-1519 között. Az északi falon nézd meg a fedett Esküvői kaput, ahol házasságot kötöttek, a külső falon pedig Adam Kraft kőből faragott epitáfiumát.
Fotó DALIBRI, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons8
Épület / műemlék
Sinwellturm torony és a Mély kút
A kerek Sinwellturm volt a vár fő védőtornya, és a 13. század második fele óta áll itt. A 16. század 60-as éveiben egy újabb emeletet és hegyes sisakot kapott, az 1944-1945-ös bombázásokat pedig épen vészelte át. Mellette, egy kis házban rejtőzik a Mély kút: az aknája csaknem 50 méter mélyen nyúlik le a vársziklába, és ez volt a vár egyetlen vízforrása. A toronyhoz és a kúthoz jegy kell.
Fotó -wuppertaler, CC BY 4.0, Wikimedia Commons9
Épület / műemlék
Császári vár (Kaiserburg)
A város fölötti sziklán álló vár a Német-római Birodalom legfontosabb császári székhelyei közé tartozott, Nürnberg neve pedig 1050-ben szerepel először oklevélben. III. Konrád király 1138-as megválasztása után itt kezdte el az új császári vár építését, a palota és a császári kápolna 1200 körül készült el. A kápolnának két szintje van: két azonos alaprajzú kápolna áll egymás fölött, és az uralkodó a palotából egyenesen a felsőbe lépett be. Az 1944-1945-ös bombázásokban a vár nagy része romba dőlt, épen csak a kápolna és a Sinwellturm torony maradt meg.
Fotó Z thomas, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons10
Látnivaló
Tér a Tiergärtnertor kapunál
A kapu négyszögletes tornya valószínűleg a 13. század végéről való, 1516-ban pedig két zárterkélyes emeletet építettek rá. A kapu neve a várgrófok vadaskertjéről ered, amely a közeli városárokban volt. A teret favázas és homokkő házak veszik körül, köztük Albrecht Dürer háza és az úgynevezett Pilatushaus, innen pedig négy kis utca indul lefelé a dombról. 1852-től a Germanisches Nationalmuseum a kapu tornyában tartotta első gyűjteményeit.
Fotó Tilman2007, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons11
Épület / műemlék
Albrecht Dürer háza
Ebben az 1420 körül épült házban lakott Albrecht Dürer, a nagy nürnbergi festő és grafikus. 1509-ben vásárolta meg, és itt élt egészen 1528-ban bekövetkezett haláláig. A két alsó szint falai homokkőből vannak, a három felső pedig favázas. A Dürer-múzeum 1871 óta működik itt, az 1944 októberében bombázásban megrongálódott házat pedig 1949-re építették újjá.
Fotó Tilman2007, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons12
Épület / műemlék
Weinstadel és a víztorony
A Weinstadelt 1446-1448 között építették olyan házként, ahol nagyhéten etették és befogadták a leprásokat. Körülbelül 1571-től a földszinten volt a városi borraktár, erről kapta a nevét az épület. 48 méter hosszú, és Németország legnagyobb favázas házának tartják. Az egykori városfal régi víztornyával fedett favázas folyosó köti össze, 1950 óta pedig diákok laknak benne.
Fotó Dr. Bernd Gross, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons13
Látnivaló
Hóhér-palló (Henkersteg)
1457-ben fából épült gyalogos pallót emeltek itt. A neve a hóhérról ered, aki a mai Trödelmarkt tér melletti közeli toronyban lakott. 1595 januárjában a jégzajlás és az árvíz elpusztította a hidat, és a víz 8 bámészkodót sodort el. A katasztrófa után a pallót nyugatabbra építették újjá fedett fahídként, ezen mész ma át a folyó fölött.
Fotó Lars Steffens, CC BY-SA 2.0, Wikimedia Commons14
Látnivaló
Hús-híd (Fleischbrücke)
A Hús-hidat 1596-1598 között építették lapos, egyetlen ívű kőhídként, 27 méteres fesztávval. Több mint 2000 facölöpön áll, amelyeket a folyó medrébe vertek. Az oldalsó kapu fölött 1599 óta egy kőből faragott ökör fekszik latin felirattal. A híd szinte sértetlenül vészelte át a második világháborút, innen pedig már csak néhány lépés a Hauptmarkt.
Minden pont (30)
A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.
Látnivaló 8
Kézművesudvar (Handwerkerhof) ★Közvetlenül a kapu mögött, a régi városfalak védelmében fekszik a Handwerkerhof. Egykor a szabad birodalmi város fegyverudvara volt itt, a kézművesudvart pedig 1971-ben nyitották meg, Albrecht Dürer születésének 500. évfordulóján. A kis favázas házikókban kézművesek mutatják be a munkájukat és árulják a portékáikat, a fogadókban pedig ehetsz is valamit. Az udvar 8:00-tól látogatható, a boltocskák hétfőtől szombatig 11:00 és 18:00 között vannak nyitva.
Múzeum-híd (Museumsbrücke) ★Ez a híd köti össze az óváros két felét: a déli Szent Lőrinc-negyedet és az északi Szent Sebald-negyedet. Már a 13. században fahíd állt itt, amely a ferences kolostorhoz vezetett, ezért Barfüßerbrücke-nek, vagyis a Mezítlábasok hídjának hívták. 1700-ban kétívű kőhidat építettek, a Museumsbrücke nevet pedig a 19. században kapta a Museum egyesületről, amelynek a háza közvetlenül mellette állt. A mai híd 1954-ből való, keleti oldalán pedig a folyó fölé épült Szentlélek-ispotályt látod.
Szép kút (Schöner Brunnen) ★A Hauptmarkton áll a Szép kút, egy körülbelül 19 méter magas gótikus torony, amely 1385-1396 között épült. 40 színes figura díszíti, köztük a hét választófejedelem, próféták és Mózes, az eredeti maradványait pedig a Germanisches Nationalmuseum őrzi. A kút körüli rácson keresd a forgatható gyűrűket: a legenda szerint az egyiket egy mestere lányába szerelmes inas kovácsolta bele úgy, hogy nem látszik az illesztés. Sok helyi lakos az északkeleti oldalon lévő vasgyűrűt tartja az igazinak, és a hagyomány szerint aki megforgatja, annak gyermeke születik. A második világháború idején betonburkolat védte a kutat, és sértetlenül vészelte át.
Tér a Tiergärtnertor kapunál ★A kapu négyszögletes tornya valószínűleg a 13. század végéről való, 1516-ban pedig két zárterkélyes emeletet építettek rá. A kapu neve a várgrófok vadaskertjéről ered, amely a közeli városárokban volt. A teret favázas és homokkő házak veszik körül, köztük Albrecht Dürer háza és az úgynevezett Pilatushaus, innen pedig négy kis utca indul lefelé a dombról. 1852-től a Germanisches Nationalmuseum a kapu tornyában tartotta első gyűjteményeit.
Hóhér-palló (Henkersteg) ★1457-ben fából épült gyalogos pallót emeltek itt. A neve a hóhérról ered, aki a mai Trödelmarkt tér melletti közeli toronyban lakott. 1595 januárjában a jégzajlás és az árvíz elpusztította a hidat, és a víz 8 bámészkodót sodort el. A katasztrófa után a pallót nyugatabbra építették újjá fedett fahídként, ezen mész ma át a folyó fölött.
Hús-híd (Fleischbrücke) ★A Hús-hidat 1596-1598 között építették lapos, egyetlen ívű kőhídként, 27 méteres fesztávval. Több mint 2000 facölöpön áll, amelyeket a folyó medrébe vertek. Az oldalsó kapu fölött 1599 óta egy kőből faragott ökör fekszik latin felirattal. A híd szinte sértetlenül vészelte át a második világháborút, innen pedig már csak néhány lépés a Hauptmarkt.
Albrecht Dürer tere és szobraAlbrecht Dürer szobra volt az első emlékmű Németországban, amelyet egy művész tiszteletére emeltek. A berlini Christian Rauch tervezte, bronzba pedig Jacob Burgschmiet öntötte a nürnbergi Johannis negyedben lévő öntödéjében. Az alapkövet 1828-ban, Dürer halálának 300. évfordulóján tették le, a szobrot 1840-ben avatták fel. A teret akkor Tejpiacnak hívták.
Várkertek (Burggarten)A vár körüli kertek csak áprilistól októberig vannak nyitva, 8:00-tól szürkületig, legkésőbb 20:00-ig. A felső bástyán rózsakert virul. A várkertek legrégebbi, 1425-ös ábrázolása vesszőfonatos kerítéssel körülvett gyümölcsöst mutat. Az 1440-1493 között uralkodó III. Frigyes császár a palota déli oldalán oszlopokon álló függőkerteket alakíttatott ki szőlővel, virágokkal és kis gyümölcsfákkal.
Épület / műemlék 9
Szent Lőrinc-templom (St. Lorenz) ★A gótikus Szent Lőrinc-templomot körülbelül 1250-től építették, késő gótikus szentélyét 1477-ben fejezték be. A homlokzat két tornya körülbelül 81 méter magas, a kapu fölött pedig egy 9 méter átmérőjű rózsaablakot látsz. Bent függ az Angyali üdvözlet, Veit Stoss szobra, aki a krakkói Mária-templom oltárát is alkotta, mellette pedig Adam Kraft majdnem 20 méteres kő szentségháza áll 1493-1496-ból. A templom súlyosan megsérült a második világháború bombázásaiban, az újjáépítés utáni első istentiszteletet 1952-ben tartották itt.
Miasszonyunk-templom (Frauenkirche) ★A templomot 1352-1362 között építették IV. Károly császár parancsára, az 1349-es pogrom idején lerombolt zsinagóga helyén, amikor a zsidó negyedet piactérré alakították. Nézd meg a homlokzaton az órát: minden nap 12:00-kor a hét választófejedelem háromszor körbejárja a császárt, aki jogarával köszönti őket. Ez a Männleinlaufen, az 1356-os Aranybulla emléke, a szerkezetet és a rézfigurákat pedig 1506-1509 között Jörg Heuss és Sebastian Lindenast készítette. A háborúban elpusztult templomból csak a hajó falai és a homlokzat maradtak meg, az újjáépítés 1953-ig tartott.
Régi városháza (Altes Rathaus) ★A városháza legrégebbi része a nagy tanácsteremmel 1332-1340 között épült. A reneszánsz részt 1616-tól építették ifjabb Jakob Wolff tervei szerint, úgy, hogy egy itáliai palotára emlékeztessen. A nagy terem festményei Albrecht Dürer tervei alapján készültek. Az épület alatt megmaradtak a középkori tömlöcök, a Lochgefängnisse, amelyek ma látogathatók. A városháza leégett az 1944-1945-ös bombázásokban, és 1956-1962 között építették újjá.
Szent Sebald-templom (St. Sebald) ★Ez Nürnberg egyik legrégebbi temploma: a bazilikát körülbelül 1225-től építették, a magas gótikus keleti szentélyt pedig 1361-1372 között toldották hozzá. Szent Sebald remete volt, aki valószínűleg a 8. században élt, és ő a város védőszentje. Bent áll bronz síremléke, amelyet idősebb Peter Vischer és fiai készítettek 1508-1519 között. Az északi falon nézd meg a fedett Esküvői kaput, ahol házasságot kötöttek, a külső falon pedig Adam Kraft kőből faragott epitáfiumát.
Sinwellturm torony és a Mély kút ★A kerek Sinwellturm volt a vár fő védőtornya, és a 13. század második fele óta áll itt. A 16. század 60-as éveiben egy újabb emeletet és hegyes sisakot kapott, az 1944-1945-ös bombázásokat pedig épen vészelte át. Mellette, egy kis házban rejtőzik a Mély kút: az aknája csaknem 50 méter mélyen nyúlik le a vársziklába, és ez volt a vár egyetlen vízforrása. A toronyhoz és a kúthoz jegy kell.
Császári vár (Kaiserburg) ★A város fölötti sziklán álló vár a Német-római Birodalom legfontosabb császári székhelyei közé tartozott, Nürnberg neve pedig 1050-ben szerepel először oklevélben. III. Konrád király 1138-as megválasztása után itt kezdte el az új császári vár építését, a palota és a császári kápolna 1200 körül készült el. A kápolnának két szintje van: két azonos alaprajzú kápolna áll egymás fölött, és az uralkodó a palotából egyenesen a felsőbe lépett be. Az 1944-1945-ös bombázásokban a vár nagy része romba dőlt, épen csak a kápolna és a Sinwellturm torony maradt meg.
Albrecht Dürer háza ★Ebben az 1420 körül épült házban lakott Albrecht Dürer, a nagy nürnbergi festő és grafikus. 1509-ben vásárolta meg, és itt élt egészen 1528-ban bekövetkezett haláláig. A két alsó szint falai homokkőből vannak, a három felső pedig favázas. A Dürer-múzeum 1871 óta működik itt, az 1944 októberében bombázásban megrongálódott házat pedig 1949-re építették újjá.
Weinstadel és a víztorony ★A Weinstadelt 1446-1448 között építették olyan házként, ahol nagyhéten etették és befogadták a leprásokat. Körülbelül 1571-től a földszinten volt a városi borraktár, erről kapta a nevét az épület. 48 méter hosszú, és Németország legnagyobb favázas házának tartják. Az egykori városfal régi víztornyával fedett favázas folyosó köti össze, 1950 óta pedig diákok laknak benne.
Szentlélek-ispotály (Heilig-Geist-Spital)Az ispotályt 1339-ben alapította Konrad Groß, Nürnberg akkori leggazdagabb polgára, akinek sírköve ma az ispotály udvarán áll. A Pegnitz folyó fölött hídként átívelő két szárnyat 1511-1527 között építették, és éppen ezek adják az ispotály különleges megjelenését. Az ispotály templomában 1424-től 1796-ig őrizték a birodalmi jelvényeket, amelyeket Zsigmond császár örök megőrzésre bízott a városra. Ma idősek otthona működik itt.
Mosdók / pénztárak / parkoló 13
Königstor kapu a pályaudvarnálA séta a Nürnberg Hauptbahnhof pályaudvar előtti téren kezdődik, a városfalban álló Königstor kapunál. A Frauentor kapu melletti újabb bejáratra az óvárosba akkor lett szükség, amikor a közelben felépült a pályaudvar. Az 1849-es neogótikus kaput 1892-ben lebontották, mert nem bírta a növekvő forgalmat, a nevét pedig a Königstraße utcáról kapta. Az útvonal ezen az utcán halad észak felé, a Pegnitz folyón át egészen a várig.