Hajnal kapu ★A Hajnal kapu egy 1503-1514 között épült gótikus városkapu, és Vilnius egykori városfalának egyetlen megmaradt része. Az öt városkapu közül csak ez maradt fenn, a többit a 19. században lebontották. A kapu belső oldalán, egy 1829-es kápolnában függ a Hajnal kapui Szűzanya képe, a város vallási jelképe.
Szent Kázmér-templom ★Az óváros első barokk templomát 1604-1618 között építették, miután Jagelló Kázmér királyfit szentté avatták. A római Il Gesù templom mintájára készült, kupoláját pedig nagyfejedelmi mitra koronázza a védőszent tisztségének emlékére. Néhány évig itt prédikált Bobola Szent András.
Városháza ★A gótikus városházát 1785-1799 között Laurynas Gucevičius építette át, és hat oszlopos portikusszal egészítette ki. 1811 és 1924 között színház működött benne, 1848. január 1-jén pedig itt mutatták be először Stanisław Moniuszko Halka című operáját. Ma a városháza a város ünnepségeinek ad otthont.
Vilniusi Egyetem ★Az egyetemet 1579-ben Báthory István király alapította jezsuita akadémiaként. Latinul tanítottak, a tudósokat pedig egész Európából hívták ide. Évszázadokon át ez volt a Litván Nagyfejedelemség egyetlen felsőoktatási intézménye.
Szent Jánosok temploma ★A Szent Jánosok temploma az egyetemi épületegyüttes része. Az első gótikus plébániatemplom 1387-1426 között épült itt, barokk megjelenését Johann Christoph Glaubitz adta meg. A harangtorony 69 méter magas, és ez az óváros legmagasabb épülete. A 16. század óta itt tartják a diplomaosztó ünnepségeket.
Szent Anna-templom ★A Szent Anna-templom a késő gótika gyöngyszeme a 15. és 16. század fordulójáról. Jagelló Sándor alapította, és nagy valószínűséggel Michael Enkinger, egy Gdańskból származó mester építette. A történet szerint Napóleon szívesen átvitte volna ezt a templomot Párizsba. Mögötte a bernardinusok temploma és kolostora áll.
Užupis ★Užupis a Vilnia folyón túl fekszik, és egykor művésznegyed volt, amelyet vilniusi Montmartre-nak neveztek. 1997. április 1-jén a művészek itt kikiáltották a tréfás Užupisi Köztársaságot saját elnökkel és alkotmánnyal. Az alkotmányt a Paupio utcában egy falra vésték fel sok nyelven, lengyelül is.
Szent Szaniszló és Szent László-székesegyház ★A székesegyházban temették el a litván nagyfejedelmeket és Jagelló Sándor királyt. Klasszicista megjelenését 1777 után Laurynas Gucevičius adta meg. A Szent Kázmér-kápolna az egyetlen eredeti kápolna az átépítés előtti időkből. Mellette külön harangtorony áll.
Litván nagyfejedelmek palotája ★A palota négy évszázadon át a Lengyel-Litván Unió egyik hatalmi központja volt. Öreg Zsigmond bővítette ki, 1801-ben pedig lebontották. Az újjáépítés 2002-től 2018-ig tartott, ma reneszánsz stílusú termekkel berendezett múzeum működik itt.
Gediminas-torony ★A Várhegyen állt a Felső vár, amelyet egy 1419-es tűzvész után Vytautas fejedelem téglából épített újjá. Az egész várból a nyugati torony maradt meg, amelyet Gediminas-toronynak neveznek. A háborús pusztítás után 1956-1960 között múzeumként építették újjá. A toronyból az egész óvárosra rálátsz.
A Nagy Zsinagóga helyeAz egykori Zsidó utcában állt az 1630-1633 között épült Nagy Zsinagóga, a zsidó Vilnius szíve. A főterembe mintegy 300 ember fért be, 1886-ban pedig mellette jött létre a híres Strashun-könyvtár. Az épületet a háború lerombolta, a maradékát a szovjet hatóságok bontották le.
Elnöki palotaAz egykori püspöki palota ma a litván elnök hivatalos székhelye. A 18. századi tűzvészek után Laurynas Gucevičius építette újjá, mai empire stílusú megjelenését pedig 1824-1834 között nyerte el. 1812-ben egymás után I. Sándor cár és Napóleon lakott itt.
Írók utcájaEnnek a szűk utcácskának a falain a Vilniushoz és Litvániához kötődő íróknak szentelt táblák függnek. Az elsőket 2009-ben helyezték el, amikor Vilnius Európa Kulturális Fővárosa volt, ma pedig mintegy 200 van belőlük. 1823-ban rövid ideig itt lakott Adam Mickiewicz. Keresd meg a gyerekekkel a legérdekesebb táblát.