Trier: a Porta Nigrától a Császári fürdőkig: látnivalók, térkép és útvonal
Trier: a Porta Nigrától a Császári fürdőkig. A Turi alkalmazásban ugyanez a térkép mutatja a helyzetedet, pontról pontra vezet, és kipipálhatod rajta a megnézett helyeket.
ingyenes belépésa múzeumokba és tornyokba külön jegy kell
A séta a Porta Nigra előtti téren kezdődik, ahová a Trier Hauptbahnhof pályaudvarról gyalog körülbelül 10 perc alatt érsz el, és a Császári fürdőknél ér véget, ahonnan gyalog térhetsz vissza a palotakerten és az óvároson át. Ha már az óvárosban vagy, a Turi a legközelebbi ponttól vezet. Az utcák, a terek, a palotakert, a székesegyház, a Miasszonyunk-templom és a Konstantin-bazilika ingyenesek, jegy a Porta Nigrába, a Császári fürdőkbe és az amfiteátrumba kell: a felnőttek 6 eurót, a 6 és 18 év közötti gyerekek 3 eurót fizetnek, a kisebbek ingyen mehetnek be. Ez a három emlék áprilistól szeptemberig naponta 9:00 és 18:00 között, márciusban és októberben 17:00-ig, novembertől februárig 16:00-ig van nyitva, az utolsó belépés fél órával zárás előtt. A székesegyház naponta 6:30 és 18:00 között, novembertől márciusig 17:30-ig van nyitva, a Miasszonyunk-templom naponta 12:45 és 17:00 között, a Konstantin-bazilika pedig novembertől márciusig csak keddtől szombatig 10:00 és 12:00, valamint 14:00 és 16:00 között, vasárnap 14:00 és 15:00 között, decemberben hétfőn is. Istentisztelet alatt a templomok nem látogathatók. Kint az útvonal sík, a Porta Nigra belsejébe és a Császári fürdők föld alatti részébe lépcsőn lehet bejutni. Mosdó a Porta-Nigra-Platz téren, a Christophstraße sarkán és a Simeonstiftplatz mellett, a kapu szomszédságában van, nyáron a palotakert kioszkjánál is, a Konstantin-bazilika bejáratával szemben. Belső terek megtekintése nélkül nagyjából két és fél órát tervezz, a Karl Marx-házzal és az amfiteátrummal egy órával többet.
Otthon nyisd meg a helyszínt a Turiban, és koppints az „Offline mentés” gombra: a térkép, a leírások és a fotók térerő nélkül is működnek.
A legtávolabbi pontokat nézd meg elsőként, amíg van még erőd.
Pipálj menet közben, és a kijáratnál tudni fogod, mi maradt ki.
Trier: óváros a Turi alkalmazásban
Élő helyzet, útvonal pontról pontra, olvasható és hallgatható leírások. Ingyen, fiók nélkül, 12 nyelven.
Ugyanaz a térkép, mint az alkalmazásban. Koppints egy pontra a fotóért és a leírásért; a Turiban magadat is látod rajta.
1ajánlott, az útvonal sorrendjébentovábbi pontokWCmosdók, étkezés, pénztárak
Valami nem stimmel? Jelezd az alkalmazásban, az adott pontnál.
Érdemes megnézni
Trier a római Augusta Treverorum városa volt, a 4. század elején pedig Constantius Chlorus és Nagy Konstantin császárok székhelye. 1986 óta római emlékei, a székesegyház és a Miasszonyunk-templom az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek. A séta a Porta Nigrától, az Alpoktól északra legjobb állapotban fennmaradt római városkaputól a Simeonstraße utcán át a Főpiacra vezet, majd a székesegyházhoz, a Konstantin-bazilikához és a Választófejedelmi palotához, végül a palotakerten át a Császári fürdőkhöz.
Fotó Palauenc05, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons1
Épület / műemlék
Porta Nigra
A Porta Nigra a római város északi kapuja volt, ma pedig az Alpoktól északra legjobb állapotban fennmaradt római városkapu. Építését 170-ben kezdték: körülbelül 7200 homokkőtömböt, amelyek közül a legnagyobbak 6 tonnát is nyomnak, ólommal kiöntött vaskapcsokkal illesztettek össze. A neve, latinul Fekete Kapu, a középkorból származik, amikor a kő megsötétedett, a római nevét pedig senki sem ismeri. A kaput sosem fejezték be, ezért a mező felőli oldalon a kövek ma is durvák és megmunkálatlanok. A kapu egy része állványok mögött áll, mert felújítás folyik, de a belsejét és az emeleteit jeggyel megnézheted.
Fotó Jean Housen, CC BY 3.0, Wikimedia Commons2
Épület / műemlék
Simeonstraße és a Háromkirályok-ház
A Simeonstraße a Porta Nigrától a Főpiacig vezet, Trier fő bevásárlóutcája, 1971 óta sétálóutca. A 19-es szám alatt áll a Háromkirályok-ház, egy gazdag család kora gótikus lakótornya, amely 1231-ben készült el. Nézd meg a magas ajtót az első emeleten: ez volt egykor a főbejárat, ahová falépcső vezetett, veszély esetén pedig szétszedték, és csak egy felhúzható létra maradt. A ház neve a Három Királyhoz címzett fogadóról ered, amely 1680 körül működött itt, a színes homlokzat pedig a középkori színekre utal.
Fotó Kleon3, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons3
Látnivaló
Főpiac (Hauptmarkt)
A Főpiac közepén áll a piaci kereszt, amelyet 958-ban I. Henrik érsek állíttatott hatalma jeléül. A latin felirat szerint Henrik, trieri érsek állíttatta. A kereszt egy római oszlopon áll, az eredeti 1964 óta múzeumban van, így itt másolatot látsz. Mellette áll az 1594-1595-ben készült Szent Péter-kút, Hans Ruprecht Hoffmann szobrász műve: a tetején Péter, a város védőszentje áll, körülötte négy erény, köztük az Igazságosság karddal és mérleggel.
Fotó Berthold Werner, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons4
Épület / műemlék
Steipe és a Vörös ház
A Steipét 1430 körül építették a trieri polgárok fogadásainak és ünnepségeinek házaként, afféle városházi fiókként. A földszinti árkádok között a város védőszentjei állnak: Szent Jakab, Ilona, Péter és Pál, feljebb pedig két páncélos lovag, a város szabadságának jelképe. A bal oldali lovag sisakrostélya nyitva van, és a Szent Gangolf-templom felé néz, a jobb oldalié zárva, és a székesegyház felé néz. 1944 decemberében az épület elpusztult, 1968-1970-ben hűen újjáépítették; a felső emeleteken ma Játékmúzeum működik. Mellette áll a Vörös ház, felirattal arról, hogy a legenda szerint Trebeta alapította Triert.
Fotó Karlunun, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons5
Épület / műemlék
Frankenturm
A Frankenturm 1100 körül épült lakótorony, amelyben az érseket szolgáló tisztviselők laktak. Nevét Franco von Senheimről kapta, aki a 14. században lakott itt. Az eredeti bejárat magasan, az első emeleten, a keleti oldalon volt, és falépcső vezetett hozzá, amelyet veszély esetén fel lehetett húzni. Nézd meg a falakat: a sarkokban nagy római kőtömbök fekszenek, a kövek között római téglasorok futnak, a bejárat szemöldökköve pedig egy 2. századi római sírkő, fejjel lefelé beépítve.
Fotó Berthold Werner, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons6
Épület / műemlék
Szent Péter-székesegyház
A Szent Péter-székesegyház Németország legrégebbi székesegyháza. Magját, a római téglából épült középső részt a 4. század elején emelték, a következő évszázadokban pedig román, gótikus és barokk részekkel bővítették. A négytornyú nyugati homlokzatot, amely előtt állsz, sok Rajna és Maas menti templom utánozta. A keleti szentély mögötti kápolnában őrzik a Szent Köntöst, a hagyomány szerint Jézus tunikáját, amelyet csak ritkán mutatnak be, legutóbb 2012-ben. A belépés ingyenes, a gyerekek pedig rejtett állatokat kereshetnek bent, többek között egy számítógépes egeret.
Fotó Berthold Werner, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons7
Épület / műemlék
Miasszonyunk-templom
A Miasszonyunk-templomot, németül Liebfrauenkirche, nagyjából 1230 és 1260 között építették közvetlenül a székesegyház mellé, amellyel közös fala és kerengője van. Ez a legkorábbi francia gótikus stílusú templom Franciaországon kívül, alaprajza pedig egy 12 szirmú rózsára emlékeztet, amely Mária jelképe. A 12 pillérre a 15. században apostolokat festettek. Állj a főbejáratnál a padlóba rakott csillagra: onnan egyszerre látod az összes pillért. A belépés ingyenes, a templom naponta 12:45 és 17:00 között van nyitva.
Fotó Pudelek (Marcin Szala), CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons8
Épület / műemlék
Konstantin-bazilika
Ezt a hatalmas téglacsarnokot 310 körül építették Nagy Konstantin császár tróntermének, ezért Aula Palatinának is nevezik. 67 méter hosszú és 33 méter magas, az ókor legnagyobb fennmaradt terme, a teteje pedig egyetlen pillérre sem támaszkodik. Télen padlófűtés melegítette. 1856 óta evangélikus templom, az 1944-es tűzvész után a régi díszítést nem állították helyre, ezért bent csupasz téglafalakat látsz. A belépés ingyenes, 2014-ben pedig több mint 6000 sípos orgonát építettek be.
Fotó Lothar Spurzem, CC BY-SA 2.0 de, Wikimedia Commons9
Épület / műemlék
Választófejedelmi palota
A palota a trieri érsekek és választófejedelmek rezidenciája volt, a 16. századtól épült, és egybeépült a Konstantin-bazilikával. A legszebb a kert felőli déli szárny: 1756-tól Johannes Seiz udvari építész, Balthasar Neumann tanítványa építette át rokokó stílusban. A szobrokat Ferdinand Tietz készítette, a középső rész feletti oromzatban pedig Vénuszt, a kertek istennőjét Ceres, Pomona és Apollón veszi körül. A homlokzat rózsaszín, fehér és szürke színeit 1977-ben állították helyre, a palotában ma hivatalok működnek.
Fotó Lsjm, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons10
Látnivaló
Palotakert (Palastgarten)
A választófejedelmek egykori kertje ma mindenki számára nyitott közpark. Ferdinand Tietz barokk szobrai állnak benne, de ezek másolatok, mert az eredetieket a Simeonstift Városi Múzeumba vitték. Van itt egy nagy tó szobrokkal, szökőkutak és teraszos lépcső szfinxszel. A park északi részén áll a Tietz-kút, amely 1761 óta ismert, de csak 1940-ben találták meg. A kert déli végéből már látszanak a Császári fürdők romjai.
Fotó FrDr, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons11
Látnivaló
Császári fürdők (Kaiserthermen)
A Császári fürdőket 300 előtt kezdték építeni Constantius Chlorus és Konstantin császároknak, amikor Trier császári székhely volt. Az Alpoktól északra az egyik legnagyobb fürdőnek szánták, de az építkezés 316 körül leállt, és a fürdő valószínűleg sosem működött. Gratianus császár idején a romokban a császári lovas testőrség rendezkedett be, a középkorban pedig a fürdő a városfal kapuval ellátott sarokbástyájává vált. A falak 19 méterig emelkednek, a föld alatt pedig azokon a folyosókon járhatsz, amelyeken a kemencék kezelőinek kellett közlekedniük. A belépés fizetős, a felnőttek 6 eurót, a 6 és 18 év közötti gyerekek 3 eurót fizetnek.
Minden pont (19)
A térkép jelmagyarázata szerint csoportosítva. A csillag az ajánlott pontokat jelöli.
Épület / műemlék 10
Porta Nigra ★A Porta Nigra a római város északi kapuja volt, ma pedig az Alpoktól északra legjobb állapotban fennmaradt római városkapu. Építését 170-ben kezdték: körülbelül 7200 homokkőtömböt, amelyek közül a legnagyobbak 6 tonnát is nyomnak, ólommal kiöntött vaskapcsokkal illesztettek össze. A neve, latinul Fekete Kapu, a középkorból származik, amikor a kő megsötétedett, a római nevét pedig senki sem ismeri. A kaput sosem fejezték be, ezért a mező felőli oldalon a kövek ma is durvák és megmunkálatlanok. A kapu egy része állványok mögött áll, mert felújítás folyik, de a belsejét és az emeleteit jeggyel megnézheted.
Simeonstraße és a Háromkirályok-ház ★A Simeonstraße a Porta Nigrától a Főpiacig vezet, Trier fő bevásárlóutcája, 1971 óta sétálóutca. A 19-es szám alatt áll a Háromkirályok-ház, egy gazdag család kora gótikus lakótornya, amely 1231-ben készült el. Nézd meg a magas ajtót az első emeleten: ez volt egykor a főbejárat, ahová falépcső vezetett, veszély esetén pedig szétszedték, és csak egy felhúzható létra maradt. A ház neve a Három Királyhoz címzett fogadóról ered, amely 1680 körül működött itt, a színes homlokzat pedig a középkori színekre utal.
Steipe és a Vörös ház ★A Steipét 1430 körül építették a trieri polgárok fogadásainak és ünnepségeinek házaként, afféle városházi fiókként. A földszinti árkádok között a város védőszentjei állnak: Szent Jakab, Ilona, Péter és Pál, feljebb pedig két páncélos lovag, a város szabadságának jelképe. A bal oldali lovag sisakrostélya nyitva van, és a Szent Gangolf-templom felé néz, a jobb oldalié zárva, és a székesegyház felé néz. 1944 decemberében az épület elpusztult, 1968-1970-ben hűen újjáépítették; a felső emeleteken ma Játékmúzeum működik. Mellette áll a Vörös ház, felirattal arról, hogy a legenda szerint Trebeta alapította Triert.
Frankenturm ★A Frankenturm 1100 körül épült lakótorony, amelyben az érseket szolgáló tisztviselők laktak. Nevét Franco von Senheimről kapta, aki a 14. században lakott itt. Az eredeti bejárat magasan, az első emeleten, a keleti oldalon volt, és falépcső vezetett hozzá, amelyet veszély esetén fel lehetett húzni. Nézd meg a falakat: a sarkokban nagy római kőtömbök fekszenek, a kövek között római téglasorok futnak, a bejárat szemöldökköve pedig egy 2. századi római sírkő, fejjel lefelé beépítve.
Szent Péter-székesegyház ★A Szent Péter-székesegyház Németország legrégebbi székesegyháza. Magját, a római téglából épült középső részt a 4. század elején emelték, a következő évszázadokban pedig román, gótikus és barokk részekkel bővítették. A négytornyú nyugati homlokzatot, amely előtt állsz, sok Rajna és Maas menti templom utánozta. A keleti szentély mögötti kápolnában őrzik a Szent Köntöst, a hagyomány szerint Jézus tunikáját, amelyet csak ritkán mutatnak be, legutóbb 2012-ben. A belépés ingyenes, a gyerekek pedig rejtett állatokat kereshetnek bent, többek között egy számítógépes egeret.
Miasszonyunk-templom ★A Miasszonyunk-templomot, németül Liebfrauenkirche, nagyjából 1230 és 1260 között építették közvetlenül a székesegyház mellé, amellyel közös fala és kerengője van. Ez a legkorábbi francia gótikus stílusú templom Franciaországon kívül, alaprajza pedig egy 12 szirmú rózsára emlékeztet, amely Mária jelképe. A 12 pillérre a 15. században apostolokat festettek. Állj a főbejáratnál a padlóba rakott csillagra: onnan egyszerre látod az összes pillért. A belépés ingyenes, a templom naponta 12:45 és 17:00 között van nyitva.
Konstantin-bazilika ★Ezt a hatalmas téglacsarnokot 310 körül építették Nagy Konstantin császár tróntermének, ezért Aula Palatinának is nevezik. 67 méter hosszú és 33 méter magas, az ókor legnagyobb fennmaradt terme, a teteje pedig egyetlen pillérre sem támaszkodik. Télen padlófűtés melegítette. 1856 óta evangélikus templom, az 1944-es tűzvész után a régi díszítést nem állították helyre, ezért bent csupasz téglafalakat látsz. A belépés ingyenes, 2014-ben pedig több mint 6000 sípos orgonát építettek be.
Választófejedelmi palota ★A palota a trieri érsekek és választófejedelmek rezidenciája volt, a 16. századtól épült, és egybeépült a Konstantin-bazilikával. A legszebb a kert felőli déli szárny: 1756-tól Johannes Seiz udvari építész, Balthasar Neumann tanítványa építette át rokokó stílusban. A szobrokat Ferdinand Tietz készítette, a középső rész feletti oromzatban pedig Vénuszt, a kertek istennőjét Ceres, Pomona és Apollón veszi körül. A homlokzat rózsaszín, fehér és szürke színeit 1977-ben állították helyre, a palotában ma hivatalok működnek.
Simeonstift1028 után a kapu romjaiban remeteként telepedett le Simeon görög szerzetes, aki 1035-ben halt meg, és szentté avatták. Poppo érsek ekkor a kaput két, egymás fölötti templommá alakíttatta át, mellette pedig felépült a Simeonstift kolostor, amelynek épületei részben 1040-ből származnak. 1802-ben Napóleon feloszlatta a templomot és a kolostort, 1804-ben pedig elrendelte, hogy a kapu kapja vissza római külsejét. Ma az egykori kolostorban a Simeonstift Városi Múzeum működik, ahol a Főpiac keresztjének és a Steipe homlokzati szobrainak eredetijei láthatók.
Karl Marx-házEbben az 1727-ben épült barokk házban, a Brückenstraße 10. szám alatt született Karl Marx 1818. május 5-én. Egy évvel a születése után a család a Simeonstraße 8. szám alatti házba költözött. A szobát, amelyben világra jött, 1947-ben nyitották meg a látogatók előtt, a múzeum pedig 1968-ban nyílt meg újra. Az útvonalon kívülről nézed meg, aztán visszamész a Főpiac és a székesegyház felé.
Látnivaló 4
Főpiac (Hauptmarkt) ★A Főpiac közepén áll a piaci kereszt, amelyet 958-ban I. Henrik érsek állíttatott hatalma jeléül. A latin felirat szerint Henrik, trieri érsek állíttatta. A kereszt egy római oszlopon áll, az eredeti 1964 óta múzeumban van, így itt másolatot látsz. Mellette áll az 1594-1595-ben készült Szent Péter-kút, Hans Ruprecht Hoffmann szobrász műve: a tetején Péter, a város védőszentje áll, körülötte négy erény, köztük az Igazságosság karddal és mérleggel.
Palotakert (Palastgarten) ★A választófejedelmek egykori kertje ma mindenki számára nyitott közpark. Ferdinand Tietz barokk szobrai állnak benne, de ezek másolatok, mert az eredetieket a Simeonstift Városi Múzeumba vitték. Van itt egy nagy tó szobrokkal, szökőkutak és teraszos lépcső szfinxszel. A park északi részén áll a Tietz-kút, amely 1761 óta ismert, de csak 1940-ben találták meg. A kert déli végéből már látszanak a Császári fürdők romjai.
Császári fürdők (Kaiserthermen) ★A Császári fürdőket 300 előtt kezdték építeni Constantius Chlorus és Konstantin császároknak, amikor Trier császári székhely volt. Az Alpoktól északra az egyik legnagyobb fürdőnek szánták, de az építkezés 316 körül leállt, és a fürdő valószínűleg sosem működött. Gratianus császár idején a romokban a császári lovas testőrség rendezkedett be, a középkorban pedig a fürdő a városfal kapuval ellátott sarokbástyájává vált. A falak 19 méterig emelkednek, a föld alatt pedig azokon a folyosókon járhatsz, amelyeken a kemencék kezelőinek kellett közlekedniük. A belépés fizetős, a felnőttek 6 eurót, a 6 és 18 év közötti gyerekek 3 eurót fizetnek.
AmfiteátrumA római amfiteátrumot a 2. században építették egy domboldalba vájva, és beépítették az akkori városfalba. A nézőtéren körülbelül 18 ezer néző fért el, egyes becslések szerint akár 20 ezer is. Az aréna alatt pince van, ahol az állatokat tartották, ma le is lehet menni bele. Nyaranta itt Valerius gladiátort alakító színésszel tartanak vezetéseket. Az amfiteátrum kicsit keletre fekszik a Császári fürdőktől, a belépés fizetős.
Mosdók / pénztárak / parkoló 5
Kezdés a Porta NigránálA séta a Porta Nigra előtti téren kezdődik, azon az oldalon, ahonnan a római időkben északról léptek be a városba. A Trier Hauptbahnhof pályaudvarról gyalog körülbelül 10 perc alatt érsz ide. Az útvonal a kapun át a Simeonstraße utcára, Trier fő bevásárlóutcájára vezet, majd a Főpiacon át a székesegyházhoz, a Konstantin-bazilikához és a palotakerthez, egészen a Császári fürdőkig.